Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
III. Osztály: Háromporzósak. Triandria
22 Három porzósak. 22 Más honi fájok: F. amethystina L., — arundinacea Schreb., — carpathica Dietr., — dalmatica Hack., — dimorpha G-uss., — distans L., — duriascula L., — gigantea (L.) Vili., — limosa (Schur) Simk., — montana MB. (drymeia M. et K.), —myurus L., — ovina L., — pannóniai "Wulf., — picta Kit., — Porcii Hack.. — pulchella Schrad., — pumila Vili., — rubra L., — salinaria Simk., — sylvatica (Poll.) Vili., — sulcata Hack., —varia Hnk.. — xanthina R. et S. és mások. Puha rozsnok. — Bromus mollis L. — (Hélya v. hölyefű, vadzab.) — 4. t. 6. k. ©, ©. 15—60. Levélhiivelyei és kalászkái puhán pelyhesek. Kalászkái 6—10-virágúak, szélesen kerülékesek, fedelékesek ; alsó pelyvái 3—-5, a felsők 5, vagy többerüek. Bugája felálló. Virítás után összeboruló. Tokiásza széle, felső felében, tomj>aszögűen kihajlott. Terem szikár mezőkön az egész országban. 5 — 6. Érdes rozsnok. — Bromus asper Murr. — (Durvaszőrű r.) — 70. kép. 50—90. Szára és levele a hüvelylyel együtt rövid-szőrű, kissé érdes. Nyelvecskéje tojásdad. Bugája keskeny, bókoló, 70. Érdes rozsnok 71. Meddő rozsnok. ágai 1—5-kalászkájúak, az alsók tövéből pedig 2 — 5 mellékág is nő ki. Lándsás kalászkája 7—9-virágú. Az alsó pelyva 1-, a felső 3-erű. Terem árnyas, erdős, cserjés helyeken szórványosan az egész országban. 6—7. Meddő rozsnok. — Bromus sterilis L. — 71. kép. ©, ©. 15—70. Szára sima, halványzöld; a levelek hüvelye, esetleg a lemeze is puhaszőrű. Bugája igen nagy, laza, éréskor lecsüngő ágakkal. Agai a csúcs felé érdesek. Kalászkái a csúcs felé szélesedők, zöldek, végre barnák v. violaszinűek. Az alsó pelyva 1-, a felső 3-erű. Tokiásza sertésen pillás. Terem parlagokon, utak, szántóföldek szélén az egész országban. 5 — 6. Berzedt rozsnok. — Bromus squarrosus L. — ©, ©• 20—60. Levelei szőrösek; nyelvecskéje legfeljebb 2 mm. h. Bugája nagy (—20 cm.) és virítás után egy oldalra konyuló; ágai legfeljebb 5 cm hosszúak s mindenik körülbelül egyforma hosszú. Alsó pelyvája 3 — 5, a felső 5, vagy több-erű. Kalászkái nagyok (—4 cm.); a felső virágok szálkája 1 cm hosszú, mely éréskor, tövén erősen csavarodva, mereven eláll. Terem szikár mezőkön, iszapos lejtőkön, szőlőkben és hazánk déli felében elég gyakori. 5—6. Más honi fajok: B. arvensis L., — barcensis Simk., — commutatus Schrad., — erectus Huds., — inermis Leyss., — pannonicus Kumm. et Sendtn., — patulus M. et K., — racemosus L., — secalinus L., — tectorum L., — transsylvanicus Hack. Tarajos fésűfű. — Cynosurus eristatus I. — (Ebfarkfű v. perje, fésű-pázsit, taréjos ezinezor.) — 4. t. 4. k. 2\. 25 — 60. Töve gyepes. Levelei keskenyek. Bugája kalászforma, tömött, 2 — 6 cm hosszú. Egy oldalra konyult virágzata meddő és virágos kalászkákból áll. A meddők kihegyesedő és fésűs pelyváikkal burkot képeznek a virágos kalászkák körül. Terem hazánk összes hegyvidéki kaszálóin. 6—8. Ide tartoznának még: Amarantus (XXI. o. 5. r.), Ghenopodium, Corispermum és Ulmus (V. o. 2. r.), Juncus (VI. o. 1. r.) nemek. 3. rend. Hárombibeszálúak. Trigynia. Kanadai átokhinár. — Elodea canadensis Rich. — (Vizdög. — Term. r.: Békatutaj félék. Hydrocharitaceae.) — 72. kép. 2f. 30—80. Szára törékeny, levelei keskenylándsásak, 3 —4-esével egy-egy örvben. Vannak csak porzós, csak termős, porzós-termős vagy vegyes virágú példányok. A porzós virágokban van 9 ülő portok; a csak 72. Kanadai átokliinúr. termős virágokban van 3 kettémetszett bibe; végre a porzós-termös virágban van 3—6 porzó és 3 ülő bibe. Noha egyszikű növény, van kis csészéje és pártája; a csésze pirosas, a párta fehér. Hazája Észak-Amerika. Európában 1836ban vették észre először. Minthogy minden letört darabkája kihajt, rohamosan terjedt s Angliában, Belgiumban, Németországban kárt is tett a csatornák ellepésével. Hazánkban ritkaság. Még csak a Mura vidékén, Pozsony és Budapest mellett észlelték. Ide tartoznának még: Holosteum és Stellaria media (X. o. 3. r.), Amarantus (XXI. o. 5. r.)
