Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

III. Osztály: Háromporzósak. Triandria

Háromporzósak. 13 szabbak mint a pelyvák. Terem erdőkben, csalitokban az egész országban. 7— 8. Más honi faj: B. pinnatum (L.) Beauv. b) A kalászok a szár végén ujjasan állanak. Közönséges csillagpázsit. — Cynodon Dcictylon (L.) lers. — (Bermuda-fű, boszorkánykása, burkos kutyapázsit, daruláb, taraczkfű, ebfogfű, ujjas muhar.) — 34. lép. 4. 20—50. Töve taraczkos. Levelének alsó lapja szőrös, széle érdes. Kalásza keskeny, 3—5-ével ujjasan álló. Virágzati tengelye zöld, kalászkái rendszerint violaszínnel befuttatvák. Terem sovány mezőkön, szikeseken, útak mentén néhány legészakibb vármegye kivételével az egész országban. 7 — 9. Vérállító fenyérfű. - Andropogon Ischaemum L. — (Éles fű, sokkalászú v. szürke fenyér, mosogatófű, sikárf ű, tevekáka.) — 35. kép. i[. 15 — 45. Az egész növény hamvas-zöld; levele keskeny, szálas, vályús. Kalásza 2—10-ével ujjasan áll. Kalászkái lilaszinűek. Tengelye, kocsánykái, valamint a kalászkái töve hosszabb szőröktől érdes. Terem szikár mezőkön, hazánk sík és dombosvidékén. 7 — 9. Pirók ujjasmuhar. — Digitaria sanguincde (L.) Scop. — (Mannaköles, vérmuhar. — Panicum sanguinale L.) — 36. kép. ©. 15—60. Töve térdelt, lecsepült és rendesen gyökerező. Levele aránylag széles, szálas és szőrös; 4—6 kalásza ujjasan vagy csaknem ujjasan áll. Kalászkái keskeny-lándsásak, bibéje bíborszínű. Pelyvája csupasz v. pillás. Az egész növény gyakran bíborszínnel van befuttatva. Terem mívelt földön, parlagokon, az egész országban. 6 — 8. 35. Vérállító fenyérfű. Más honi fajok: D. ciliaris (Betz)Koel. (dérfű, dérkoma), — humifusa Bich (lineare Krock.). Hernyós czinczor. — Beckmannia eruciformis (L) Host. — 37. kép. 4. 50—120. Tőkéje terjedő. Szára tövén néhány íz csomósán meg van vastagodva. Levele élénk-zöld. Virágzata 36. Pirók újjasmuhar. 37- Hernyós czinczor. 10 - 30 cm h., tengelye 3-élű, rendszerint több mint 20 ülő kalászszal. Pelyvái kidomborodók, középen széles zöld csíkkal. Terem vízerek mentén, szikes ártereken, szórványosan a Nagy-Alföldön. 6—7. B) A kalászkák hosszú ágacskával vannak a tengelyhez erősítve, vagy a mellékágak ismét elágaznak, a virágzat tehát buga; ez azonban az oldalágak rövidsége miatt füzér- vagy kalászképű is lehet (például a ragadó muharonJ. Éles mosófű. — Chrysopogon Oryllus (L.) Trin. — (Csigavér-fű, éles mosófenyér, éles - fű imola, rókahátú fű, sikár-fű. — Pollinia Grryllus (L.) Spr.) — 38. kép. 50—100. Töve gyepes, számos levélhiivelylyel körülfogva. Levelei 2—3 mm. szélesek, alul símák, színükön és szélükön ritkás, hosszú szőröktől érdesek. Bugája 1—2 dm h., ágas, egy-egy örvben 38. Éles mosófű. 34. Közönséges csillagpázsit.