Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XXIII. Osztály: Kevertvirágúak. Polygamia - XXIV. Osztály: Virágtalanok. Cryptogamia

208 Világtalanok. den magasabb hegyvidékén. Spóraérés: 7 — 8. — A korpafüvek spórái szárító, hintő pornak használtatnak. A pilulákat behintik velük, hogy össze ne ragadjanak és mint »boszorkányliszt«-et tűzijátékoknál használják. Más honi fajok: L. alpinum L., — annotinum L., — Chamaecyparissus A. Br., — complanatum L., — inundatum L. Prémes szelaginella. — Selciginella selaginoides (L.) Lk.— (Töviskes szelaginella. — Selaginella spinulosa A. Br. Lycopodium selaginoides Lk. — Term. r.: Szelaginellafélék. Selaginellaceae.) — 568. leép. 2\. 6—10 cm. Böviden kúszó szárának ágai felemelkedők. Levelei négy sorban spirálisan állanak; széleslándsásak; szélök élesen fogas. Füzérei magánosak, szártetőzők, bevagdaltan fogas murvákkal. A sárgás spóratokok és spórák kétfélék: a nagyobb spóratokok a termő füzérek alsó részében mákszem nagysá568. Prémes szelaginella. gúak, a kisebbek a füzérek felső részében. Tenyészik mohos, nyirkos talajon, sziklatömbökön az északi és keleti hegyvidéken. Spóraérés: 7—8. Más honi faj : S. helvetica (L.) Lk. „ Tavi durdafű. — Isoétes lacastris L. — (Orökegy, tavi örökzöld, ugarsza, ugarszák satika. — Term. r.: Durdafűfélék. Isoetaceae.) — 569. kép. 2\. Kákaszerű, a víz alá merült növény. Gumós tőkéjén, illetőleg szárán hosszú rostos gyökerek fejlődnek. Levelei csomósak, árszerűek, félhengeresek, félig áttetszők, csövesek és rekeszekre osztottak. A levelek hossza 5—30 cm. Spóratokja a levelek alsó hüvelyszerű részeinek gödrében fejlődik. Terem tavak köves, homokos iszapján. Hazánkban ugyan még nem ismeretes. Spóraérés: 6—9. Más honi faj: I. echinosporci Durieu. (Egyszer lelték Vasas-Szt.-Iván tavában, a keleti hegyvidéken.) 569. Tavi durdafű. 2. rend: Surlók. Equisetales. A levelek a szárhoz képest aprók, örvösen állva, a szár körül összenőtt hüvelyt alkotnak. A spóratokok (sporangium) a szár végén füzérszerűen álló pajzsalakű levelek fonákán vannak. Mezei surló. — Equisetum arvense L. — (Bábaguzsaly, békaláb, békarokka, csikófark, czindrót, czingrát, farkfű, fentőfű, kannamosófű, lófarkfű, macskafark, ólomsimító, sikár tálmosófű, zsonga, zsúrló. — Term. r.: Súrlófélék. Equisetaceae.) — 63. t. 1. kép. 15 — 20 cm. Tőkéje taraczkos. Termő szára pirosas vagy sárgásbarna, majd mindig ágatlan; kora tavaszszal fejlődik, csomós és mindenik csomón egyegy fölfuvódott sötétebb hártyás hüvely fejlődik. Meddő szára csak később, a termő szár elszáradása után fejlődik, zöld, 30—60 cm. magas; négyszögletű ágai 10—12-esével örvösen állanak. Terem árkok szé570. Erdei surló. lén, homokos, agyagos mezőkön az egész országban. Spóraérés : 3—4. Erdei surló. — Equisetum sylvaticum IJ. — (Term. r.: Súrlófélék. Equisetaceae.) — 570. kép. 25—30 cm. Termő szára először egyszerű vagy csaknem egyszerű, később ágas és a meddő hajtásokhoz egészen hasonló. Mindkettő egyszerre fejlődik. Ágai négyélűek, számos, ismételten ágas, hegyökkel lecsüngő, örvös ágacskákkal; ágacskái háromszögletűek. Terem árnyas, nyirkos erdőkben az egész országban, különösen a hegyvidéken. Sporaérés: 5—6. Tavi surló. — Equisetum palustre L. — (Mocsári zsurló. — Term. r.: Súrlófélék. Equisetaceae.) — 571. kép. 2|. 30—50 cm. Termő szára 571. Tavi surló.