Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIX. Osztály: Csőporzósak. Syngenesia

176 Csó'porzósak. Tavaszi aggófű. — Senecio vernalis W. et K. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 0, O- 15—40 cm. Szára és levele kevéssé pókhálós. Levelei öblösen, szárnyasan hasadtak, bodrosak. Fészkei csaknem félgömbösek. A legkülsőbb 6—12 pikkelylevél a fészek hosszának csak egy negyedét teszi. Nyelves virágai hoszszüak, körülbelül akkorák, mint a fészek belső mérete; sárgák és szétterülök. Terem parlagokon, mívelt talajon hazánk délkeleti részében. 4—6; rendesen őszszel is virít. Szirti aggófű. — Senecio rupestris W. et K. — 2f. 50—60 cm. Hasonlít az előbbihez, de erősebb, zöldebb; alsó levelei lantalakúak, levélkaréjai keskenyebbek, hosszabbak; felső levelei szárölelők. Külső pikkelyeinek hossza a fészek egy harmadával egyenlő. Fészke nagy, sárga. Terem sziklás erdőkben az északi Kárpátok déli lejtőitől mindenütt a hegyvidéken. 6—7. Kárpáti aggófű. — Senecio carpaticus Herbich. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 66. t. 3. k. 2[. 5—20 cm. Vékony taraczkot, számos meddő és többnyire 1—2 virágos szárat fejleszt. Alsó levelei szárnyasan hasadtak, hasábjai két-három-felé hasadtak; a felsők karéjai egyszerűek. Szára rendesen pirosasan van befuttatva, 1 (esetleg 2) fészkű; aranyszínsárga nyelves virágai visszájukon rendesen pirosasak. Terem a Magas-Tátra és a délkeleti havasok sziklás, törmelékes gerinczein. 7—8. Jakabnapi aggófű. — Senecio JacobaeaL.— (Berzedt Liszögőr, SzentJakab füve. — Term, r.: Fészkesek. Compositae). — 483. kép. 2\. Q. 30—100 cm. Levelei szárnyasan hasogatottak ; az alsók lantalakúak, a felsők több hasábü fülecskékkel szárölelők. Az egész növény többé-kevésbbé pókhálós. Agai fölfelé elállók, sátorozok. Virágai sárgák, középső termései rövid szőrűek. Terem parlagokon, mezőkön, gyepűk szélén az egész országban. 6—9. Nagy aggófű. — Senecio umbrosus W. et K. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 4. 80—150 cm. Vaskos szára göndör szőröktől pelyhes. Levelei nagyok; az alsók keriilékesek, egész 15 cm. szélesek, nyélbe futók; a felsők nyeletlenek, gyakran szárölelők. Valamennyi durva tapintatú és visszájuk göndör szőrtől érdes. Sátorozó virágzata sokfészkű. Fészkét 5—8 nyel484. Mocsári aggófű. 483. Jakabnapi aggófű. ves virág szegélyezi. Virágai aranyszin-sárgák. Tenyészik erdők, gyepűk szélén az északnyugati Kárpátok hűvösebb völgyeiben. A keleti hegyvidéken is előfordul, de igen ritka; különben is kevés helyen tenyészik. 7—9. Mocsári aggófű. — Senecio pcdudosus L. — (Posványos üszögőr. — Term, r.: Fészkesek. Compositae.) — 484. kép. 4. 60—150 cm. Taraczkot fejleszt. Szára csöves. Nyeletlen levelei széles lándsásak, élesen fűrészesek ésvisszájokon pókhálósán szürkék. A fészek félgömbös. Az aranyszínű nyelves virágok száma körülbelül 12. Terem folyók holt ágai mentén, nádasok szélén, posványokban szórványosan az egész országban. Helyenként bőven, pl. a Tisza vidékén. 6—8. Más honi fajok: S. aurantiacus (Hoppe) DC., (Cineraria aurantiaca Hoppe.) — barbaraeifolius Kroch., — Biebersteinii Lindem., — campestris (Uetz.) DC., (Cineraria campestris Uetz.) — capitatus (Whlbg.) Steud., — carniolicus Willd., — crispatus DC., (Cineraria crispa Jacq.) — Dorla L., — Doronicum L., — fluviatilis Wallr., — glaberrimus Roch., — nemorensis L., — palustris (L.) DC., — papposus (Rchb•) Simk., — pratensis (Hoppe) DC., — sarracenicus L., — subalpinus Koch., — sulphureus (Baumg.) Simk., — tenuifolius Jacq., — tomentosus Host és több keverékfaj, pl. subnebrodensis Simk. (rupestris X viscosus) . . . Hegyi árnika. — Arnica montana L. — (Angyal-ital gyökér, anyagyökér, árnyékfű, hájvirág, kappanőr, Lucziánfű, lúgfű, Máriafű, olasz úti fű, Szent-János virága. •— Term. r.: Fészkesek. Compositae.) —- 53. t. 3. kép. 4. 20—50 cm. Szára 1—5 fészkű, mirigyesen pelyhes. Többnyire négy tőlevele van, mely hosszúkás visszás tojásalakú, öt erű. Középső szárlevelei átellenesek. Nagy fészkei telt-sárgák. Terem magas hegyi réteken, szórványosan a keleti hegyvidéken. Nyugatra Grömörmegyéig terjed. 6—7. Orvosi növény. Van benne fűszeres illatú olaj, gyanta és keserű anyag, az arnicin. Osztrák zergevirág. — Doronicum austriacum Jacq. — (Doronicum Pardalianches Auct. Hung. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 4. 30—100 cm. Taraczkot nem hajt. Bőven leveles szára rendesen ernyősen-bugásan ágas; levelestül szőrös, a kocsányok mirigyesek is. Az alsó levelek válla füles, lemezük szívalakú; a felsőb-