Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIX. Osztály: Csőporzósak. Syngenesia

Osó'porzósak. 169 nem fut le a pikkelyek szélén és a függelékek nem is takarják egészen a szomszédos pikkelye­ket. Virága piros. A bóbita a termés hosszának egy hatodát teszi, de tisztán látható. Terem napos domboldalakon, szőlők körül, gyepűkben az egész országban. Csak az ország legészakibb határvidékén nem fordul elő. 7 — 9. Kék búzavirág. — Centaurea Cyanus L. — (Dődike, égi virág, kék virág, sukollat, vad pézsma, vetési csűküllő vagy imola. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 55. t. 3. kép. ©, ©: 30 — 80 cm. Az egész növény szürke, felső és középső levelei szálasak, épek, az alsók gyakran hasogatottak. A hosszában eres fészekpikkelyek függelékei nem futnak le; vagy, ha lefutnak is, alig láthatók; a szélén lefutó függelékek három­szögűek. Virágai lilássötétkékek, rózsaszínűek, vagy fehérek. Terem mívelt talajon főleg vetések kö­zött az egész országban. Kertbe is ültetik. 6—7. elvétve őszszel is vírít. Közönséges búzavirág. — Centaurea mi­crantha G-mel. — (Centaurea Biebersteinii DC., australis Pane. — Term. r.: Fészkesek. Compo­sitae.) — Q, i[. 20—80 cm. Az egész növény többé-kevésbé szürke. Szára rendszerint fürtösen ágas, sok fészkű. Levelei 1—2-szer szárnyasan hasogatottak, sallangjaik keskenyek. A fészek bögre alakú, kisebbszerű. Fészekpikkelyei kiemel­kedő hosszanti erekkel; a függelék mindenik olda­lán 6—9 czafattal; a középső mező barna-, vagy fekete folttal. Virágai pirosak. Bóbitája akkora mint a termés hosszának egy harmada. Terem utak szélén, szikár mezőkön az egész országban. Csak a legészakibb határvidéken nem fordul elő. 6—10. Ehhez a fajhoz hasonlít a Centaurea Tauschen Kern., mely az Alföld homokos mezőin közönsé­ges. 6—10. Vastövű búzavirág. — Centaurea Scabiosa L. — (Sikkantyús csüküllő, pézsmafű. — Term, r.: Fészkesek. Compositae.) — 55. t. 1. kép. 2\.. 60 — 120 cm. Levelei egy-kétszer szárnyasan ha­sadtak; hasábok 0'5 cm.-nél rendszerint szélesebbek és mindkét lapjokon érdesek. A virítás előtt göm­bölyű fészkek hosszú kocsányokon fejlődnek. A fé­szekpikkelyek kerekdedek, nem eresek, függelé­kük (a legbelsőket kivéve) háromszögű; szélesen lefutó, fekete szegélyők 1—2 mm. széles; szélök fésűsen czafatos. Virágai sötétpirosak. Terem szikár dombokon, réteken, gyepükben hazánk nyugati határvidékén Zala vármegyétől Liptó vár­megyéig. 7—8. Egyebütt rokonfajok helyettesítik. Ilyen pl. a Centaurea Sadleriana Jka. (jajbunkó, jajkóró) és a Centaurea spinulosa Roch. A Centaurea Sadleriana Jka fészke belső pikkelyeinek függeléke száraz hártyás és közepe fekete. Terem Alföldünk középtáján. 7 —9. Hoffmann : Növényország. A Centaurea spinulosa Roch, fészekpikkelyé­nek függeléke nagyon keskenyen fut le és kivált az alsó pikkelyek legalább 2 mm. hosszú tövis­ben végződnek. Hazánk keleti részében. 7 — 9. Gyászos búzavirág. — Centaurea atropur­purea Willd. — (Csigavérszinű csüküllő. — Cen­taurea atropurpurea W. et K. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 465. kép. 75—200. cm. Az egész növény többé-kevésbbé molyhos. Levelei egy-kétszer szárnyasan hasogatottak. Fész­kei igen nagyok, 2'5 cm. hosszúak, 2 cm. átmérő­jűek. Virágai fekete bíborszínűek. A fészekpik­465. Gyászos búzavirág. kelyek függeléke sötétbarna; az alsóké megnyúlt háromszögű, a felsőké kerekded; az alsóbbak fésűsen, de ritkásan czafrangosak; a czafatok fehérek, a felsők sűrűn és barnán czafrangosak. Tenyészik szikár, napos dombokon hazánk dél­keleti hegyvidékén. 7—9. Sáfrányos búzavirág. — Centaurea solstitia­lis L. — (Nyári, sáfrányvirágú csüküllő, sulyom­kóró. — Term. r.: Fészkesek.) — 466. kép. 0. 30—80 cm. Az egész növény pókhálósán moly­hos. Felsőbb levelei keskeny lándsásak, a szárra futók. Fészkei hosszabb ágakon magánosak. A fészekpikkelyek szárnyasan hasadt tövisben végződnek; a középső pikkelyek közbülső tövise 2 cm.-nél hosszabbra is nőhet és csak a legfel­sők függeléke száraz hártyás. Aranyszínű szirom­levelei nem mirigyesek. Bóbitája a terméskénél hosszabb. Terem árkok, utak szélén, parlagokon szórványosan az egész országban. Csak az északibb vármegyékben nem tenyészik. 7—9. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom