Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIX. Osztály: Csőporzósak. Syngenesia

Termó're-nőtt-porzósak. 163 narancsszínű, végre piros. Termése fehéres, kopasz; bóbitája nincsen. Hazája állítólag Egyiptom. Népünk sok helyt termeszti és pirosra (carthamin) festenek vele. Sáfránynak is használják. 7—8. Vad szeklicze. — Carthamus lanatus L. — (Gordon, sárga tövis, szamár- vagy tótsáfrány. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 0. 20—60 cm. Szára valamint hasogatott, tüskés levelei pókhálósak is, mirigyesek is. Virágai sárgák; fészkei a szárlevelekhez hasonló pikkelyekkel vannak körítve. Középső terméseinek szőrbóbitájuk van. Terem napos, szikár domblejtőkön, utak, árkok szélén, a Kárpátok déli lejtőitől az egész országban szórványosan. Az Alföldön elég ritka"; inkább szélén és keleten gyakoribb. 7—8. Fekete üröm. — Artemisia vulgaris L. — (Anyafű, féregmag, füvek anyja, kálomista tapló, mátrafű, Szent-János füve v. öve, tapló, veres — (Bárány-, hegyi, patikai v. pusztai üröm, kálvinista tapló, nesétfű. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 447. Te ép. i\.. 60—120 cm. Az egész növény selymes, szürke. Levelei 2-—3-szor szárnyasan hasogatottak, szeletei keskeny lándsásak. A levélnyelek fületlenek. Fészkei gazdagvirágú összetett bugában állnak, bókolok; fészekpikkelyeinek a külseje molyhos, a vaczok szőrös; virágai élénk aranyszin-sárgák. Terem utak mentén, parlagokon, szőlők körül az egész országban. 7—9. Átható fűszeres illatú, Keserű anyagánál fogva orvosi növény. Ürmösbort és más élvezeti italt (abszint) készítenek vele. Bárány üröm. — Artemisia pontica L. — (Kis, olasz v. római üröm. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 2\. 25 — 80 cm. Taraczkot hajt. Levelei két'szer szárnyasan hasogatottak, nyelük tövén fülesek. Az egész növény fehér moly445. Sáfrányos szeklicze. 446. Mezei üröm. 447. Fehér üröm. 448. Ékes vasvirág. üröm. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 53. t. 6. lép. 80—120 cm. Alsó levelei nyelesek, a nyelek töve füles, különben szárnyasan hasogatottak, szeleteik lándsásak, felső lapjokon sötétzöldek, fényesek; visszájukon fehér molyhosak. Fészkei gazdag virágú bugát képeznek. A fészekpikkelyek külseje molyhos, a vaczok csupasz; a virágok színe sárgás. Terem utak szélén, parlagokon, munkált talajon az egész országban. 8—9. Mezei üröm. — Artemisia campestris L. — (Homoki v. mezei cziprus v. seprő. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 446. lép. 4 — f • 30—60 cm. Szára többnyire piros, terebélyes és bugás ágú. Levelei 2—3-szor szárnyasan hasogatottak, eleinte selymesek, később kopaszok. Fészkei tojásalakúak, vörösesbarnák, kopaszok. Terem szikár dombokon, utak szélén az egész országban. 7—8. Fehér üröm. — Artemisia Absinthium L. hos. Virága veresessárga, vaczka meztelen. Erős fűszeres illata van. Terem szikár dombokon, szikes mezőkön, temetőkben szórványosan az egész országban. Helyenként ültetik is. 8 —10. Seprős üröm. — Artemisia scoparia W. et K. — (Homokseprő, torzlófű. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 0. 25 —- 60 cm. Szára kórós, magános, igen ágas, gyéren szőrös, vagy kopasz. Levelei 2—3-szor hasogatottak, fiatalon selymesek. Zöldes fészke gömbölyű és bókoló. Terem szikár, köves vagy homokos pusztákon szórványosan az egész országban; helyenként közönséges. 7 —10. Más honi fajok: A. austriaca Jacq., — Baumgarteni Bess., — camphorata Vili., — salina Willd., — saxatilis W. et K. Ékes vasvirág. — Xcranthemum annuum B. — (Papiros-virág, polyva-virág, szalma-virág. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 448. lép. ©. 25—50 cm. Szára többnyire tövétől ágas és 21*