Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XV. Osztály: Négyfőporzósak. Tetradynamia

ISTégyíőporzósak. 137 Keresztesvirágúak. Cruciferae.) — 381. kép. Q, 2\. 15—60 cm. Szára egyszerű, elálló szőröktől borzas. Felfelé irányuló, csaknem szárhoz simuló leveleinek a füle csonka v. hosszabb és szétterpedt. Virága tejfehér. A becző is merőleges. Magja csak a csúcsán kissé hártyás, gyengén pontozott. Terem sziklás dombokon, erdők és utak szélén az egész országban. 5—6. Homoki ikravirág. — Arabis arenosa Scop. — (Term. r.: Keresztesvirágúak. Cruciferae.)— O—4. 15—50 cm. Szára ágas és terebélyes, egyszerű szőröktől borzas. Alsó levelei tőrózsában állanak; lantalakúak és szárnyasan hasogatottak, kétágú szőröktől borzasok. Szirmai aránylag nagyok, visszás tojásalakúak, fehérek, vagy lilaszínűek. A beczők szétterpednek. Terem erdők szélén, gyepükben, utak szélén az egész ország hegyvidékén. 4—9. Más honi fajok: A. alpina L., — auriculata Lam., — bellidifolia Jacq., — Halleri L., — hispida Mygind — Hornungiana Schur, — neglecta Schult., — Ovirensis Wulf., —• procurrens W. et K., — sagittata DC., — sudetica Tsch. Közönséges lúdfű. — Stenophragma Thcdianurn (JJ.) Celak. — (Bojtvirág, gyomor ikrapikk. — Arabis Thaliana L., Arabidopsis Thaliana (L.) DC. — Term. r.: Keresztesvirágúak. Cruciferae.) — 382. kép. ©, ©. 8 — 20 cm. Szára kevés levelű, alsó részében érdes. Tőlevelei rózsában állanak, villás szőrűek; valamennyi hosszúkás, kevés fogú. Szirmai fehérek. Beczői a kocsányoknál alig hosszabbak és ívalakban fölfelé görbülök. Terem szikár, köves mezőkön az egész országban. 3—5. Szagos repcsény. — Erysimum Cheiri (JJ.) Cr. — (Jajlinka, fajtlinka, sárga viola, mentsvirág. — Cheiranthus Cheiri 18 Simk., — pyrenaica (L.) Echb., — Eeichenbachii Knaf, — Turczaninowi (Czernav.) Borb.. — uliginosa Simk. stb. Közönséges borbálafű. — Barbarea vulgaris B. Br. — (Téli tormáncz,

rtormáncs szegecs. — Term. r.: Keresztesvirágúak. Cruciferae.) — 43. t. 4. kép. Q. 30—60 cm. Szára egyenes, szétterpedő ágakkal. Levelei szárnyasan hasogatottak, nagy végső karéjókkal. Apró virágai aranyszín-sárgák. Számos beczője felfelé áll. Terem nedves réteken, mívelt talajon, az egész országban. 5—7. Más honi fajok: B. arcuata Echb., — stricta Andrz. Konya ikravirág. — Arabis glabra (L.) Weinm. — (Kopasz toronyszál, görhevirág. — Turritis glabra L. — Term. r.: Keresztesvirágúak. Cruciferae.) — 379. kép. Q. 50—125 cm. Szára alsó részében ágas szőröktől érdes. Tőlevelei virításkor rendszerint elszáradtak ; alsó levelei fűrészesek, vagy épek, rövid szőröktől hamvasszürkék ; a felsők kopaszok, szives vállal szárölelők, nyilas hoszszú fülekkel. Apró virága fehér, vagy sárgás. Beczője keskeny, hosszú, 4-élű, végre egyoldalra konyúló. Terem erdőszélen, sziklás gyepükben az egész ország hegy- és dombvidékén. 6 -7. Tornyos ikravirág. — Arabis turrita L. — (Liba zsázsa, ludfű, tornyos ikrapikk, toronyvagy vad káposzta. — Term. r.: Keresztesvirágúak. Cruciferae.) — 380. kép. G-15—30cm. •Az egész növény csillagszőröktől érdes. Alsóbb levelei kerülékesek, vagy visszás tojásalakúak, a felsők hosszúkásak, szárölelők ; valamennyi öblösen fogas. Virágai fehérek, vagy zöldes fehérek; termése lefelé konyúl; magjának széles, hártyás szegélye van. Terem sziklás helyeken, főleg mészkőhegyek meredek gyepüiben az egész országban. 5—6. Borzas ikravirág. — Arabis hirsuta (L.) Scop. — (Arabis petrogena Kern. — Term. r.: Hoffmann: Növényország. 379. Konya ikravirág. 380. Tornyos ikravirág. 381. Borzas ikravirág. 382. Közönséges lúdfű.