Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIV. Osztály: Kétfőporzósak. Didynamia

122 Kéttopo: nyelesek, hosszúkás szívesek vagy lándsásak, kihegyezettek, fűrészesek, gyakran ezüstösen foltosak. A felső levelek a virágörvöknél jóval hosszabbak. Aranyszínű pártája barnán foltos. Terem árnyas erdőkben, gyepükben hazánk hegyvidékén. 4 — 6. Más honi fajok: L. Orvala L., — vulgare (Vers.) Fritsch. Orvosi tisztesfű. — Stachys officinalis (L.) Trev. — (Bakfű, betonika, sebfű. -— Betonica officinalis L. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 39. t. 5. kép. 30—60 cm. Gyapjas szárán csak egy-két levélpár fejlődik. Levelei hosszúkás tojásalakúak és csipkések. Tőlevele rendesen csak kettő van, amelyek hosszúnyelűek, szívesek és mélyen karéjosak. Orvben álló bíborszínű virágai megszakított szártetőző fűzérben fejlődnek. Terem réteken az egész ország hegyvidékén; az Alföldön is helyenként (pl. Monor, Pilis mellett). 6—8. Német tisztesfű. — Stachys germanica L. — (Fehér hunyász, mezei fehér zsálya. — Term, r.: ^Ajakosak. Labiatae.) — 38. t. ő. kép. i\.. 60—120 cm. Az egész növény sűrűn gyapjas. Levelei rövidnyelűek, tojásalakűak vagy lándsásak ; alapjok gyengén szíves. Világos bíborszínű virágai egymástól távol álló, tömött örvökben fejlődve, megnyúlt füzért képeznek. A csészefogak kihegyezettek. Terem köves, napos, gyepes helyeken az egész ország hegyvidékén, főleg meszes talajon. Előfordul helyenként az Alföldön is. 7—8. Hozzá hasonló, de hófehéren gyapjas a S. lanata Jacq., melyet kertbe, főleg szegélyvirágnak szoktak ültetni. El is vadul. Havasi tisztesfű. — Stachys alpina L. — (Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 2\. 25—80 .cm. Szára felső részében mirigyes. Levelei nyelesek, szíves tojásalakúak, hegyesek, fűrészesek. Virágzata hosszú füzér; a sokvirágü örvek aránylag távol állnak egymástól. Az örvek murvái a csészénél hosszabbak, tojásdadlándsásak; épek, néha pirosasak. A csésze fogai tojásdadok, szálkahegyűek. Terem erdő szélén, gyepükben, erdei tisztásokon a Kárpátok minden magasabb hegységében és Baranya megyében. 7 — 8. Erdei tisztesfű. — Stachys sylvatica L. — (Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 38. t. 6. kép. 2\. 50—100 cm. Szára érdes, felső részében ágas és mirigyes. Levelei széles szívalakúak és kihegyezettek. Virágzata hosszú, örvekből álló füzér, 2 —12 virág képez egy-egy örvet. A párta sötét bíborszínű, alsó ajka fehér foltos. Kellemetlen szagú. Terem nedves, nyirkos helyen, gyepükben, patakok mentén szórványosan az ország minden hegyvidékén. Helyenként az Alföndön is. 6—8. Hasznos tisztesfű. — Stachys recta L. — irzósak. (Tiszteshunyász. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 38. t. 7. kép. 2f. 30—60 cm. Az egész növény érdes. Alsóbb levelei nyelesek, hoszszűkáslándsásak. csipkések, a legfelsők nyeletlenek, tojásalakúak, épek és kihegyezettek. Virágzata örvökből álló nagyon megnyúlt füzér; az örvök 6—12-virágúak. A csészefogak hegye kopasz; a párta fehér, torka sárga, bíborszínű pettyekkel. Tenyészik az egész országban, de inkább a dombvidéken. Házi orvosság. 6—9. Tarló tisztesfű. — Stachys annua L. — (Tarlóvirág. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — ©, ritkán ©. 7—30 cm. Szára felső részében rendesen bokrosán ágas és mirigyesen gyapjas. Szárazságban fejlődött példányok gyakran ágatlanok is. Levelei nyelesek. Csészéje csaknem csúcsáig szőrös szálkahegygyei. Pártája halványsárga, alsó ajka vérpiros pettyekkel. Terem tarlókon, általában mívelt talajon az egész országban; helyenként roppant nagy mennyiségben. 6—10. A méhek nagyon látogatják és kitűnő mézet gyűjtenek belőle. Gyakran összetévesztik az előbbivel és házi szernek szedik. Seppedéki tisztesfű. — Stachys palustris L. — (Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 338. kép. 4. 30 — 100 cm. Taraczkjai gumósak. Szára rendesen egyszerű. Levelei lándsásak, aprón csipkések vagy fűrészesek; az alsók rövidnyelűek, a felsők ülők és szárölelők. Virágörvei 6 — 12-virágúak. Élénkpiros pártája még egyszer akkora, mint a csésze; csöve a szőrgyűrűtől kezdve tágul. Terem árkok és vízerek mentén, nádasok szélén, vizenyős szántóföldeken az egész országban. 7 — 8. Szálanként 10. Más honi faj: S. nitens Jka. Fekete pesztercze. — Ballota nigra L. — (Bujdosó csalán, büdös peszercze vagy peszércze, vagy pöszercze, fekete pemetefű. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.)— 38. t. 8. kép. 4. 50—120 cm. Rendszerint bokros; szára rövidszőrű. Levelei nyelesek, az alsók tojásalakűak, tompák, durván csipkésen fűrészesek; a felsők hegyesek. Virágai számosan, a kis bogas virágzatokban, a levelek hónaljában fejlődnek. A csészén 10 kiemelkedő borda van; a párta élénkpiros. A felső ajak külseje csillagos és egyszerű szőröktől borzas; az alsó ajak fehéren tarkázott. Terem parlagokon, utak, gyepük szélén az egész országban. 6—10. 338. Seppedéki tisztesfű.