Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIV. Osztály: Kétfőporzósak. Didynamia

118 Kétfó'porzósak. 328. Piros kenderke-fű. csészénél valamivel hosszabb. Terem mívelt talajon, erdők szélén, szórványosan az egész országban, helyenként kellemetlen gyom. 7—8. Piros kenderke-fű. — Galeopsis Ladanum L. — (Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 328. kép. 0. 15 — 20 cm. Szárának szőrszálai lefelé állnak. Hosszúkás lándsás levelei rövidnyel űek; hirtelen nyélbe keskenyedők és fűrészesek. Piros virágai 6—10-ével sűrű örvökb.en, a legfelsők szártetőző csomókban fejlődnek. A párta csöve keskeny, jóval hosszabb a csészénél. Terem mívelt talajon, dombok szakadékos lejtőin, szór ványosan az ország hegy és dombvidékén. 7—8. Tarka kenderke-fű. — Galeopsis speciosa Mill. — (Gyapjas foganőtt. — Galeopsis versicolor Curt. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 37. t. 1. kép. ©, 30—100 cm. Szára a csomók alatt meg van vastagodva; ágas, merev szőröktől borzas. Levelei hosszúkás tojásalakúak, fűrészesek, vízszintesen elállók. Pártája nagy, még egyszer akkora, mint a csésze; sárga, violaszínű foltokkal; az alsó ajak középső karéja violaszínű, fehér szegélylyel. Terem vízerek mentén, erdők szélén, az egész országban, helyenként az Alföldön is. 7—8. Más honi fajok: G. bifida Bönn., — canescens Schult., — pubescens Bess. Szagos levendula. — Lavandula Spica IJ. — (Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 37. t. 2. kéj). 2J.. 30—60 cm. Az egész növény apró szőröktől szürke, kivált a fiatal hajtásai. Levelei keskenyek, szélök visszagyűrt, fonákuk mirigyesen pontozott. Élénk violaszínű virágai szártetőző szaggatott fűzérben fejlődnek. Kertekbe ültetik és helyenként elvadul. 7—9. Belőle készítik a kedvelt levendulaolajat; a magyar asszonyok füvét a ruhaszekrénybe teszik szagosítónak. Illatos rozmaring. — Rosmarinus officinalis L.— 1). 50 — 200 cm. Az előbbinélmég kedvesebb virága a magyar népnek. Örökzöld sűrű levelű ; keskeny levelei bőrneműek, visszájuk fehér molyhú. Pártája halványlila vagy rózsaszínű. Tulajdonképen a II. o. 1. r. tartozik, mert csak 2 porzója van. Illata igen erős. Fiume mellett vadon tenyészik, cserépbe mindenütt ültetik és lakodalmi bokrétát, koszorút kötnek belőle. Levele az erős illatú rozmaring-olajat szolgáltatja; a híres illatos görög méz főleg rozmaringméz. 5 — 6. 329. Orvosi pemete. Orvosi pemete. — Marrubium vulgare LJ. — (Fejér pemete, peszercze, pöszericze. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 329. kép. 2j_. 20—60 cm. Az egész növény fehérmolyhú; szára tövén ágas. Levelei nyelesek, kerekded tojásalakúak ; ránczosak és egyenetlenül fűrészesek. Virágai gazdagvirágú, gömbös örvökben fejlődnek. Csészéje 10, szúrós, kampós szálkahegyű foggal; a párta szennyesfehér. Fűszeres illata kellemes. Terem köves parlagokon, vasúti töltések szélén az egész országban. Házi orvosság. 6 — 9. Fehér pemete. — Marrubium peregrinum L. — (Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 2\. 20—60. cm. Szára terebélyesen és sűrűn ágas. Az egész növény sűrűn fehéren vagy^ szürkén molyhos. Levelei hosszúkás lándsásak. Orvéi kevésvirágúak. Csészéje csak 5-fogú és fogai egyenesek. Terem szikár, homokos mezőkön, parlagokon, az északi vármegyék kivételével, mindenütt a mélyebben fekvő helyeken. Házi orvosság. 7—8. Más honi fajok : M. candidissimum L., — praecox Jnka, — remotum Kit., mely a M. peregrinum és vulgare keverékfaja. Parlagi sármányvirág. — Sideritis montana L. — (Tisztes bibetyű, hegyi forrasztófű, parlagi virág, tisztesfű, vasfű. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — ©. 10—40 cm. Az egész növény gyapjas, de zöld. Levelei hoszszúkáslándsásak, hegyök felé fűrészesek és fokozatosan mennek át a csaknem épszélű murvákba. A csésze csaknem kétajkú; minden foga tojásdad. A párta a csésze fogainál rövidebb, czitromsárga, az ajkak széle barnás. Terem parlagokon, tarlókon, főleg mészköves dombokon az egész országban, épen csak a legészakibb vármegyékben nem fordul elő. 6—9. Közönséges gyíkfű. — Brunella vulgaris L. — (Békavar, patikai gyékfű; szilva-fű, szilvalevelű fű, toroköröme, tűzfű, torokvillahím, torokgáncs. — Term. r.: Ajakosok. Labiatae.) — 39. t. 1. kép. 2\. 15—30 cm. Szára lecsepült és gyökerező. Levelei nyelesek, hosszúkás tojásalakúak, épek. Virágzata gömbölyű, később hengeres, tövén 2 nagy murvával. Pártája lilaszínű, néha fehér; csészéje kétajkú, csövesen harangalakú. Terem mezőkön, utak szélén az egész országban. 7—9. Nagy gyíkfű. — Brunella grandiflora L. — (Lószemfű. — Term. r.: Ajakosak. Labiatae.) — 2\. 10—40. cm. Szára felemelkedő. Alsó levelei