Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

XIII. Osztály: Sokporzósak. Polyandria

il4 Sokporzósak. laceae.) — 60—100 cm. Szára a levelekkel együtt érdesen szőrös. Alsó levelei tenyeresen osztottak; visszás tojásalakú, széles és csúcs felé csipkésen vagdalt szeletekkel. Fonákuk csaknem selymes. Nagy virágai sárgák. Lapított terméskéi hosszúcsőrűek; a csőr csigavonal módjára görbült. Terem árnyas erdőkben, csakis a magasabb hegyvidéken. Hazánk északi részén gyakori, túl a Dunán és keleten ritkaság. 5 — 6, Sokvirágú boglárka.— Ranunculus polyantliemos L. — (Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) 30—100 cm. Szára ágas; alsó része, úgyszintén levélnyelei és levelei is elálló szőröktől borzasak. A szára felső részében oda simul a szőre. Levele keskeny sallangokra szeldelt. Virága sárga, csészelevelei a szirmokhoz simulnak ; kocsánya barázdált; terméskéjének csőre rövid és görbe. Terem napos erdőkben, szikár mezőkön az egész országban. 5—6. Kúszó boglárka. — Ranunculus repens L. — (Holló-, kakas- vagy tyúklábfű. A telt kerti fajta: pénzecske. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 2\. 30—50 cm. Gyökerező indákat hajt. Szára puhaszőrű. Levele széles, hármas szeletekre osztott. Pártája aranyszín-sárga; terméskéje rövid, egyenes csőrrel. Terem vízerek, árkok mentén, vizenyős réteken az egész országban. A teljes virágú fajtát, kertbe is ültetik. 5—7. Dagadt-tövű boglárka. — Ranunculus bulbosus L. — (Csomós, gumós, hagymás szironták. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 317. leép. 2\. 15 — 30 cm. Szárának töve gumószerűen megvastagodott ; alsó részében elálló, felül odasimuló szőröktől borzas. Levelei hármasak, levélkéi csaknem szárnyasan hasogatottak. Virága sárga; csészéje lehajlott; terméskéjének a csőre rövid és görbe. Terem száraz mezőkön, gyepükben, szórványosan az egész ország hegy- és dombvidékén. 5—6. Torzsika boglárka. — Ranunculus sceleratus L. — (Csipős szironták, csomorika, égető boglárka, farkasnevető fű, istárj, libadöglesztő, méhek nevetése, sebesítő fű, torzsika, vízi méreg. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) 318. Torzsika boglárka. 316. Újjas boglárka. Változó boglárka. — Ranunculus auricomus L. — (Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 2|. 15—45 cm. Szárának a tövén nincsenek pikkelyek. Tőlevelei hosszúnyelűek; lemezük vesealakú és vagy osztatlan, csipkés, vagy tenyeresen osztott és akkor a szeletek ékalakúak és csak elülső szélükön csipkések. Szárlevelei újjasak. Virága sárga; terméskéje puhaszőrű. Terem erdőkben, ligetekben csaknem az egész országban. Az Alföld sok vidékén hiányzik, a magasabb hegyvidéken pedig (péld. északon) a kereklevelű boglárka, a Ranunculus cassubicus L. helyettesíti. Néhol együtt is tenyésznek. 4—5. Réti boglárka. — Ranunculus acer L. — (Aranyka, égető boglárvirág, lángosfű, krajezárvirág, liba- vagy zsibavirág, réti béka virág, sömörfű. — Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) — 36. t. 2. kép. 30 — 100 cm. Szára, levélnyele és levele odasimuló szőröktől borzas. Tőlevelei mind sallangokra szeldeltek. Szárán csak az elágazó csomókon van szálas sallangú levele. Kocsánya hengeres; virága aranyszínsárga. Terméskéje kopasz, rövid és egyenes csőrű. Terem kissé nedves réteken, erdőkben az egész országban. Mérges. 5—9. Gyapjas boglárka. — Ranunculus lanuginosus L. — (Term. r.: Boglárkafélék. Ranuncunedves, szikes mezőkön az Alföldön, helyenként nagy mennyiségben. A Királyhágón túl nagy ritkaság. 4—6. 317. Dagadt-tövű boglárka.