Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XII. Osztály: Húszporzósak. Icosandria
102 Húszporzósak. 288. Molyhos madárbirs. Más honi fajok: Cr. calycina Peterm., — nigra W. et K., — pentagyna W. et K. Molyhos madárbirs. — Cotoneaster integerrima Med. — (Kőnaspolya, molybonya, molyhos naspolya. — Cotoneaster vulgaris Lindl. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 288. kép. t>. 60 — 200 cm. Levelei toj ísalakúak, rövidnyelűek, visszájukon eleintén fehéren, végre zölden molyhosak. Apró csüngő virágai halványpirosak. 2—4 bibeszála csúcson nem vastagodott. Termése borsónagyságú, piros. Terem különösen meszes talajon az egész ország hegyvidékén. 4 — 5. Más honi fajok: C. nigra Whlbg. (orientális Kern.), — tomentosa (Ait.) Lindl. Szirti fanyarka— Amelancliier ovális Med. — (Bogyófűrt, kövi körte, kövi naspolya, szirti körte vagy naspolya, — Pyrus Amelanchier L., Aronia rotundifolia Pers. — Term, r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 289. kép. t>. 1 — m. Kérge feketélő. Levelei tojásalakúak, fiatal korban mindkét lapjukon molyhosak, még pedig visszájukon gyakran rozsdaszínűen, később azonban lekopaszodnak. Gyümölcse borsónagyságú, hamvasfekete, élvezhető, édes; van azonban kellemetlen mellékíze. Terem kivált mészhegységek sziklás, cserjés helyein, hazánk északi hegyvidékén; néhol, például aNagy-Fátrában, helyenként seregesen. Túl a Dunán és a keleti hegyvidéken nagyon ritka. 4—5. Közönséges birs. — Cydonia vulgaris Pers. — (Birskörtvély, birsalma, bűzös alma. — Pyrus Cydonia L. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 32. t. 3. kép. f). 3—5. m. Levele tojásalakű, vagy kerűlékes, visszáján molyhos. Virágai nagyok, rózsaszínűek v. fehéres pirosasak. Gyümölcse sárga, molyha könnyen letörölhető. Hazája Ázsia. Kertekben ültetik; hazánk déli vidékein sok helyen elvadúlt, főképen szőlők körűi. Gyümölcsét sajátságos és kellemes ízénél 289. Szirti fanyarka. fogva befőttnek, sajtnak készítésére használják. A nép nyersen is eszi. 5. — Kertekben tenyésztik a japán birst (Cydonia japonica Pers.) leveledzés előtt virító szép skarlátpiros virágaiért. Legyezőbajnócza.— Fdipendula ulmaria(L.) Maxim. — (Borvirág, kecskeszakáll! fű, legyezőiű, réti legyezőfű, szilvafalegyező fű, tündérfürt, veres kőrontó. — Spiraea Ulmaria L. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 33. 1.1. kép. 2\. 60—150 cm. Tőkéje vaskos, szára barázdált, vöröses. Levelei félbeszárnyasak, a levélkék egyenetlenül fűrészesek, a végső nagyobb, tenyeresen 3 — 5osztatú. Pálhái nagyok, fűrészesek. Számos apró, sárgás-fehér, édes illatú virága bogernyőben fejlődik. Terméskéi 5 —9-ével 3—4 mm. átmérőjű gömböcskékbe vannak összecsavarodva. Terem nedves réteken, vízerek mentén az ország minden hegyvidékén. 6 --7. Kolonczos bajnócza. — Filipendula hexapetala Gilib. — (Függőgyökerű bajnócza, SztJános kenyere, varjúmogyoró. — Spiraea Filipendula L. — Term, r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — 290. kép. 2|. 30—70 cm. Fekete színű mellékgyökerei répásak. Szára felső részében csaknem leveletlen. Levélkéi kicsinyek, szárnyasán hasogatottak. Virágai nagyobbak mint az előbbi fajéi, fehérek vagy ritkábban vereslők. 12-esével álló terméskéje nincs összecsavarodva. Terem szárazabb mezőkön az egész országban. 5 — 7. Szillevelű gyöngyvessző. — Spiraea ulmifolia Scop. — (Bajnócza, tündérfürt. — Term. r.: Rózsafélék. Rosaceae.) — t). 80 —150 cm. Again kiemelkedő élek vannak. Levelei kerülékesek, bevagdalva kétszer fűrészesek. Nyelők, szélök és az erek még elvirítás után is kevéssé szőrösek. Terméskéi a bibeszál tövén rendszerint szőrösek. Terem hazánk keleti hegyvidékének magasabb sziklás, szakadékos, cserjés helyein. 6. Kertjeinkben számos gyöngyvesszőfajt (például Spiraea salicifolia L.) tenyésztenek, ezek azonban mind Ázsiából vagy Amerikából származnak. Más honi fajok: S. crenata L., — media Schmidt. 290. Kolonczos bajnócza. V