Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

VIII. Osztály: Nyolcporzósak. Octandria

80 Nyolczporzósak. téli zöld, vad cziprus. — Terin. r.: Hangafélék. Ericaceae.) — 24. t. 4. Jcép. 1). 30—90 cm. Sűrűn bokros. Levelei fedelékesen állanak 4 sorban, keskenyek, rövidek és tövön kissé nyilasak- Apró, biborszínű virágai egyoldalra konyuló megnyúlt fürtben fejlődnek. Csészéje 4 metszetű, pártaszerű és hosszabb a pártánál. Portokjainak kis függelékök van. Tokja 4 üregű. Terem szikár, homokos fenyvesekben, főleg a dombvidéken, szórványosan Pozsonytól Krassó-Szörényig Nagyobb mennyiségben csak helyenként jelenik meg, pld. Turócz- és Szepesvármegyében. Túl a Dunán ritka. Németországban nagy területeket borít és külön formácziót alkot. Erdőkben gyom. A méhek szeretik. 8—9. Magyar Bruckenthalia. BrucJcentJialia spiculifolia Salisb. — (Term. r.: Hangafélék. Ericaceae.) — 66. t. 6. Jcép. t). 20 cm. Szára lecsepült, sűrűn bokros és nagyon leveles. Levelei 4—6 mm. hosszúak, 1 mm. szélesek és négyesével örvöt képeznek; szélök pillás. Virágai végálló, sűrű vörös fűzérben fejlődnek. Kocsánykái vékonyak, bókolok. Virága 2 mm. hosszú; pártája gömbös, harangalakú és még egyszer akkora mint a csésze. Mindkettő 4 fogú. Bibeszála hosszan kiáll. Illata kellemes. Terem havasi legelőkön hazánk délkeleti hegyvidékén. Helyenként gyakori és néhol 7—800 m. tengerfölötti magasságra is leszáll. (Brassó.) 7—9. Hamvas hanga. — Erica cinerea L. — (Term. r.: Hangafélék. Ericaceae.) — 24. t. 5. Jcép. 1). 30—60 cm. Szára igen ágas. Levelei hármasával állanak, kopaszok, keskenyek, hegyesek és szélük éles, fonákuk púpos. Az ágak és a kocsányok szürkén molyhosak. Virágai sűrű végálló fürtökben fejlődnek; biborszínűek. A portokok a tojásalakú pártába vannak zárva. Terem Európa észak-nyugati részében; hazánkban nem fordúl elő. 6—-7. Nálunk elő fordúl még a cseplesz hanga, az Erica camea L. (Alacsony Tátra, Fiume.) E) A virág hiánytalan; a párta forrt-szirmú de felső állású. Fekete áfonya. — Vaccinium Myrtillus L. — (Fenyves bogyó, havasi meggy, kukojsza, — Term. r.: Hangafélék. Ericaceae.) — .230. Jcép. t>. 15 — 80 cm. Ágai zöldek, élesen szögletesek. Levelei tojásalakúak, aprón fűrészesek, őszszel lehullok. Virágai magánosan, vagy párosan fejlődnek a levelek hónaljában; lilásak és gömbölyűek, fogaik hátragörbűltek. A csésze csak mint 5 fogú szegély van meg a magházon. Bogyói hamvasfeketék, ritkán fehérek. Terem ritkás erdőkben, cserjésekben hazánk nyugati, északi és keleti hegyvidékén. Erdőben gyom. Bogyói igen jó izűek és egészségesek. Sokfélekép készítik el; liqueurt és bort is készítenek belőlük és festenek velük. 5—6. Hamvas áfonya. — Vaccinium uliginosum L. — (Mocsári fenyves-bogyó. — Term. r.: Hangafélék. Ericaceae.)— ti. 30 —120 cm. Az előbbihez hasonló; ágai hengeresek, az egész növény szürkébb ; levelei vékonyabbak, visszás tojásalakúak, épek, fonákon kékesszürkék. Tojásalakú virágai apróbbak, fehérek v. pirosak. Bogyói hamvasfeketék. Terem összes havasaink tőzeges lápjain. Bogyója kevésbbé jóízű. 5 — 6. Veres áfonya. — Vaccinium Vitis idaea L. — (Fojmincz, kövimálna. — Term. r.: Hangafélék. Ericaceae.) — 25. t. L Jcép. 10 — 20 cm. Szára lecsepült. Levelei örökzöldek, bőrneműek, visszás tojásalakúak, fonákukon fekete mirigyektől pontozottak a szélök visszagöngyölt és mirigyes. Virága fehér v. hússzínű. Csészeszegélye 4 metszetű, bibeszála kinyúlik; apró fürtjei csüngők. Bogyója fehéres, később skárlátpiros. Terem szárazabb tőzegen, sziklás, szikár erdők nyíltabb helyein és szélén, Nyitrától Krassó-Szörényig szórványosan. Túl a Dunán ritka. Bogyója kellemes savanyú ízű; befőttnek is használják. 5—6. Tőzeg áfonya. — Vaccinium Oxycoccos L. — (Bábaszőlő, foltos áfonya, moha-, sav-, tőzegvagy varjúbogyó.—Oxycoccos palustris Pers— Term. r.: Hangafélék. Ericaceae.) — 231. Jcép. f). 15—30 cm. Vékony, fonalnemű szára a földre csepült. Örökzöld levélkéi hoszszúkás tojásalakúak, fonákukon fehéresek, szélük pedig visszagöngyölt. Apró virágai hosszú, piros és puhaszőrű kocsányokon bókolnak ; sziromkaréjai elállók. Piros bogyói savanyúak és csak a fagy érte után élvezhetők. Terem tőzegen, hazánk havasi vidékein. 7—8. F) A virág hiányos; a lepel alsó állású. Farkas boroszlán. — DapJme Mezereum L. — (Borsóska, csipős v. mérges borostyán, farkas bors, farkas hárs, gyalog olajfa, gyolcsfa, méreg231. Tőzeg áfonya. 230. Fekete áfonya.