Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)

Előszó

Előszó. YII újabb megrostálása sok esetben arra kényszerí­tett, hogy a magyar irodalom eddig használta tudományos, tehát latin nevek helyett az ujab­ban megállapítottakat használjuk, de ez esetben a magyar irodalom használta régibb nevet (mint egyjelentésűt, synonymot) zárójelben mégis közöl­jük, hogy a magyar szakirodalomban való tájé­kozódást megkönnyítsük. A növények leírásában Wagner szaktársam arra törekedett, hogy lehetőleg könnyűvé tegye a növények felismerését, még azoknak is, kik be­hatóbban nem foglalkoztak a növények neveinek felkeresésével, illetőleg a növények meghatáro­zásával. Éppen ezért a német munka leírásait nem fordította le egyszerűen és, ha egyik-másik növény leírását le is fordította, mindig bővítette, helyesbítette; a legtöbb növényt azonban újonnan írta le segédmunkák és saját tapasztalata alapján, Budapest, 1902. deczember 15-én. különösen pedig önállóan járt el a ritkább növé­nyek, nevezetesen a magyar növények leírásában. Mindezeket figyelembe véve, a magyar kiadás nem tekinthető egyszerű fordításnak, hanem a német munka felhasználásával készült eredeti magyar műnek. Előljáró beszédünkben beszámolva a szükséges tudnivalókról, azzal a szívből jövő óhajtással bo­csátjuk e munkát közre, vajha a hazai szép flóra tanulmányozásának minél több hívet szerezhetne. A rövid idő alatt készült és bizonyára nem hibátlan könyv hiányaira, fogyatékosságára vonat­kozó tudósításokat köszönettel véve, őszintén óhajtjuk, hogy olyan szeretettel fogadják és használják honfitársaink, mint a milyen szere­tettel igyekeztünk vele mi és áldozatkészségével a K. M. Természettudományi Társulat a magyar műveltségnek szolgálatot tenni. Mágocsij-üietz Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom