Wagner János: Hoffmann-Wagner: Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902)
XIX. Osztály: Csőporzósak. Syngenesia
178 Csó'porzósak. Más honi fajok: I. bifrons L., — cordata Boiss., — hirta L., — óbvallata Kit, — Oculus Christi L., — salicina L., — spiraei folia L. (squarrosa L.), — vulgaris (Lam.) Trev. (Inula Conyza DC., Conyza squarrosa L.). Keverékfajok: I. Hausmanni Huter (ensifolia X hirta), — hispida Schur (cordata X hirta), — hybrida Baumg. (ensifolia X germanica), — media MB. (cordata X germanica), — semihirta Borb. (hirta X subhirta), — Vrabélyiana Kern. (ensifolia X subhirta). Aranyos istápfü. — Solidago Virga aurca L. — (Forrasztófű, niezei aranyos vessző, ritkaréj, veres gyűrűfű, erős-rojt. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 52. t. 4. le ép. 2\.. 50 — 160 cm. Szára bugásán ágas. Tőlevelei visszás tojásalakúak, nyelesek és fűrészesek; a középsők hosszúkásak, kevéssé fogasak és a szárnyas nyélbe lefutók. Aranyszínű fészkei ágtetőző fürtökben fejlődnek. Minden fészekben többnyire 8 nyelves virág van, melyek a fészekpikkelyeknél hosszabbak. Terem erdőkben, irtásokban, gyepűkben, homokbuezkákon is az egész országban. Kertbe is ültetik. A magasabb hegyvidéken helyettesíti a havasi istápfü (Solidago alpestris W. et K.). Elvadulva él nálunk az északamerikai Solidago canadensis L. 7—10. Csillag gerepcsin. — Aster Amellus L. — (Békaterjék, kék csillagfű, csillagvirág, mellaparti gerebcsény, ősz csillaga, szik-csillag. Virgilius aszter. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 54. t. 1. leép. 2\. 30— 50 cm. Az egész növény apró merev szőröktől érdes. Alsó levelei visszástojásalakúak, kissé csipkések, a felsők hosszúkás lándsásak és épszélűek. Kevés és nagyfészkű. Fészekpikkelyei lekerekítettek, kissé elállók. Nyelves virágai liláskékek, a csövesek sárgák. Terem napos köves helyeken, szőlők körül, az északi Kárpátok déli lejtőitől szórványosan a dombvidéken. 8—10. Havasi gerepcsin. — Aster alpinus L. — (Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 2\. 5—20 cm. Az egész növény szőrös. Szára leveles és egyfészkű. Alsó levelei ékalapból visszás hosszúkás tojásalakúak, a felsőbbek fokozatosan keskenyebbek. A fészek átmérője 4—6 cm. Külső fészekpikkelyei lekerekítettek, a belsők hegyesek. Nyelves virágai egész 2 cm. hosszúak, lilaszinűek, csöves virágai sárgák. Termése lapított és szőrös. Terem a Kárpátokban, havasok és magas hegyek mészkő szikláin. 7—9. Pozsgás gerepcsin. — Aster Tripolium L. — (Oszcsillaga, parti v. tengeri csillagvirág, szikcsillag. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 487. leép, Q. 15—100 cm. Szára kissé ágas. Levelei keskenyszálasak, kissé húsosak, épszélűek, kopaszok, vagy gyengén, érdesen pillásak. Fészekpikkelyei fedelékesek; nyelves virágai kékek, 487. Pozsgás gerepcsin. a csövesek sárgák; termése hosszúszőrű. Terem szikes mezőkön és Alföldünkre kiválóan jellemző növény. Helyenként nagy terűleteket lep el. Többnyire a nagyon keskeny levelű alakjában jelenik meg ; ez az Aster pannonicus Jacq. A tőalak szélesebb levelű és ritkább. 6—10. Aranyfürtű gerepcsin. — Aster Linosyris (L.) Bernh. — (Aranyfürt, lenlevelű aranyhaj. — Linosyris vul garis DC. — Term. r.: Fészkesek. Compositae.) — 488. lép. 2f. 20—60 cm. Keskeny szálas levelei sűrűn állanak ; kopaszok. Fürtösen sátorozó fészkei aranyszín - sárgák. Nyelves virága ritkán van; majd mindig hiányzik. Terem napos, szikár dombokon, homokbuezkákon a Kárpátok déli lejtőitől az egész országban. 7 — 10. Százszorszép gerepcsin. — Aster Bellidiastrum (L.) Scop. — (Bukerczlevelű árnyékfű, szépike. — Doronicum. Bellidiastrum L., Bellidiastrum Michelii Cass. — Term, r.: Fészkesek. Compositae.) — 489. lép. 4. 15—25 cm. Egyfészkű szára leveletlen, bőven szőrös. Levelei hosszúkás tojásalakúak v. kerülékesek, hosszú nyélbe keskenyedők. Fészkének átmérője 2—4 cm. A vaczok kipúposodik. Nyelves virágai fehérek vagy pirosasak, a csövesek sárgák; lapított termései csúcsuk felé 489. Százszorszép gerepcsin. 488. Aranyfürtű gerepcsin.
