Kontschán Jenő – Ujvári Zsolt: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 32. - A Dunántúli-középhegység szabadon élő korongatkái és nyűgatkái (Acari, Mesostigmata, Uropodina, Gamasina, Sejina és Antennophorina) (Zirc, 2013)

Eredmények - Sejina

Új adatok: Budai-hegység: Budaörs, Csiki-hegyek, Nagyszénás, komposztról moha és avar, 2007. 09. 13. UZS-KM-LM; Budapest, Hármashatárhegy, moha, 1977. 04. MS; Gerecse: Bajna, hangyaboly, 1984. 11. 25. ME; Vértes és környéke: Gánt, Vérteskozma, Nagy-Vásár-hegy, avar, 2002. 08. 08. KJ; Oroszlány, Majk, avar, 2007. 02. 18. KJ; Szárliget, Nagy-Széna-hegy, 2002. 06. 05. KJ; Várgesztes, patakparti avar, 2005. 05. 22. KJ; Vértessomló, avar, 2002. 08. 08. KJ: Bakony-vidék: Badacsonytomaj (Badacsonyörs), Folly Arborétum, tölgyes, avar, 1986. 04. 02. MS; Bakonybánk, égeres talaj, 2006. 03. 30. KJ; Pápateszér, égerláp talaj, 2006. 03. 30. KJ; Vászoly, Bab-völgy, 2000. 03. 26. MO. SEJINA Rövid jellemzés: A genitális lemez egy pajzsból áll, rajta szőrök vannak. A szternális lemez a ventrális és az anális lemezzel nem olvadt össze, a vertoanális lemez megfigyelhető. A dorzális oldalon a dorzális lemez hímek esetén két részből áll, nőstények esetén pedig egy nagyobb és több kisebb lemezből épül fel. A kaudális részen számos, a kutikula kitüremkedésén található hosszú szőr van. A lábak hosszúak. Előfordulásuk-. Az egész világon elterjedtek, de a legnagyobb faj és egyedszámban a trópusi területeken élnek. Talajban és avarban fordulnak elő. Hazai fajszám: Jelenleg 1 faj fordul elő hazánkban, ez a Dunántúli-középhegység területéről is előkerült. A Dunántúli-középhegységben csak négy helyen találtuk meg az alrend képviselőjét (37. ábra). I; I'M Hálótérkép: .Vlagyarurszág Sejina 37. ábra: Új Sejina-adatok a Dunántúli-középhegység területéről 55