Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 31. - A Bakonyvidék fürkészlégy faunája (Diptera, Tachinidae) (Zirc, 2012)

A fajok jegyzéke a gyűjtési adatokkal

Életmódja: Szilvikol. Erdőkben, erdőszéli cserjésekben és tisztásokon él, kivételesen réten is előkerült. Fő gazdája, a fenyőkárosító Panolis flammen Denis & Schiff, mellett néhány más Noctuidae fajból is nevelték. Univoltin, vernalis-aestivalis (III—VII.). Lelőhelyei: Antal-hegy: 1982.05.12., ld 15, A - Büdöskút: 1985.06.10., Id 1, TS - Fenyőfői-ősfenyves: 2003.07.29., ld 1?, TS-Generál-erdő: 1985.05.25., 4 d 1 , TS - Jobbágyi-rét: 1990.03.11., 1$, NL (Salix)Kab-hegy: 2006.06.22., 2d, TS - Malom-völgy (Eplény): 1987.05.27., 2d, TS - Mogyorós-hegy: 2006.06.09., ld, TS - Öreg-hegy (Vászoly): 1990.05.28., 1 ' 22, A - Tálodi-erdő: 2006.06.22., ld, TS Vállus: 1985.06.10., 15, TS-Vörös János-séd: 1987.05.18., ld,TS. Ernestia vagans (Meigen, 1824) [MIHÁLYI (1986) munkájában Meriania vagans (Meigen, 1824) néven szerepel] Elterjedése: Palearktikum (E, Szi). Magyarország: Csak néhány hegyvidéki lelőhelyéről (Bakony, Budai-hegység, Bükk, Vértes) tudunk. Ritka előfordulású (II.). Bakonyvidék: Az Északi-Bakonyban gyűjtöttük, mindössze két lelőhelyét ismerjük. Kistájak: ÉB (2). UTM: 10*10 km (2), 2,5*2,5 km (2). Életmódja: Szilvikol. Erdőkben, erdőszéli cserjésekben és tisztásokon él. Ismert gazdája, a fenyőkárosító Polyploca flavicornis L., valamint a Polyploca ridens Fabr. (Thyatiridae). Univoltin, vernalis-praestivalis (IV-VI.). Lelőhelyei: Malom-völgy (Eplény): 2007.04.30., 1 , TS - Vörös János-séd: 1990.06.28., ld 22, TS. Erycia fasciata Villeneuve, 1924 Irodalom: (MIHÁLYI 1986) Elterjedése: Palearktikum (E, Szi, KK). Magyarország: Egyetlen hazai lelőhelyét a Bakonyból (Uzsa) ismerjük. Szórványos előfordulású (I.). Bakonyvidék: Keszthelyi-hegység. Kistájak: KH (1). UTM: 10*10 km (1), 2,5*2,5 km (1). Életmódja: Valószínűleg szilvikol. Közelebbi élőhelyválasztását nem ismerjük. A Melitaea didyma Esp. (Nymphalidae) hernyójából nevelték. Univoltin, aestivalis-autumnalis (VIIX.). Lelőhelye: Uzsa (Mihályi 1986) Erycia fatua (Meigen, 1824) Irodalom: (TÓTH 1986) Elterjedése: Palearktikum (E, Tk, Szi, Mo). Magyarország: Főleg domb- és hegyvidéki lelőhelyeit ismerjük, a síkságon csak a Dráva mentén (Darány, Drávasztára) gyűjtötték. Gyakori előfordulású (IV.). Bakonyvidék: Elsősorban az Északi- és a Déli-Bakonyban gyűjtöttük. Jelenleg 28 lelőhelyét ismerjük. A Tapolcai-medencében még nem került elő. Kistájak: BA (3), BF (3), DB (7), ÉB (12), KB (1), KH (2). UTM: 10*10 km (14), 2,5*2,5 km (16). Életmódja: Szilvikol. Főleg erdőkben, erdőszéli cserjésekben és tisztásokon él, ritkábban gyomnövényekben gazdag gyepekben is előkerül. Néhány Melitea fajból (Nymphalidae) nevelték. Univoltin, vernalis-autumnalis (V-IX.). Lelőhelyei: Bántai-rét: 2002.08.05., ld 19, TS - Borostyán-kút: 1972.07.27., 22, TS - Cuha-völgy (Csesznek): 1973.08.07., ld 22, TS - Cserszegtomaj: 1984.07.22., ld, TS, +MAL - Gejzírmező: 1984.07.07., 1$, TS - Jókaibánya: 1989.07.30., ld, TS - Keresztúri-rét: 1974.07.11., 1$, BK - Király-kútvölgy: 2005.07.17., ld, TS - Kovácsi-hegy: 2005.05.22., ld 1?, TS - Miklós Pál-hegy: 2005.08.14., ld 2$, 89