Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 31. - A Bakonyvidék fürkészlégy faunája (Diptera, Tachinidae) (Zirc, 2012)

A terület természeti földrajza

A fent említett munka szerzői a Bakony vidéket az alábbi kistájakra osztották fel: 1. Keszthelyi-hegység, 2. Balaton-felvidék, 3. Déli-Bakony, 4. Eszaki-Bakony, 5. Bakonyalja. Praktikus megfontolásból a Bakonyvidéknél (külön kistájként) szerepeltetjük az egyébként újabban (részben ökológiai megfontolásból) a Dunántúli-dombvidék részét képező Tapolcai-medencét, valamint a Balatoni- és a Keszthelyi-riviérát. A Balatoni-riviérát a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-riviérát pedig a Keszthelyi-hegység részének tekintjük. A jelen kötetben a Pannonhalmi-dombság is a Bakonyalja részét képezi. A kistájakat csak röviden jellemezzük. A Bakonyvidék természetföldrajzi értelemben a Dunántúli-középhegység legjelentősebb, mintegy 4000 km

2 kiterjedésű középtája. Délen és délkeleten a Balaton és a Mezőföld, keleten a Móri-árok, északon és északkeleten az Igmánd-Kisbéri-medence, nyugaton és északnyugaton a Kisalföld határolja. A hagyományos tájfelosztás alapján összeállított alábbi vázlatos térkép (2. ábra) a kistájak mellett tartalmazza a kistájcsoportokat is. A fürkészlegyek elterjedése szempontjá2. ábra: A Bakonyvidék vázlatos természetföldrajzi tájfelosztása 14