Podlussány Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 30. - A Bakony ormányosbogár-faunája (Coleoptera, Brachyceridae, Curculionidae) (Zirc, 2007)

A fajok felsorolása

1. SZK; Pápa: 1899.; Sáska: Agár-tető, 1967. IX. 23. TL; Tihany: 1934. IV 13. MF, 1941. V 15. KZ & SZV; Ugod: 1972. IV 25. BJ, 1972. V 8. BJ; Vászoly: 1978. IV 24. PA; Veszprém: 1954. V MM; Veszprémfajsz: 1976. VI. 8. BJ; Vilonya: Külső-hegy, 1996. V 15. KCS; Zalahaláp: Újdörögd, 1964. IV 28. PA, 1985. V 9-17. HG. Zala megye: Keszthely: 1983. V 4. VK. Rhabdorrhynchus seriegranosus Chevrolat, 1873 - kígyósziszbarkó [= Cleonus varius (Herbst, 1795)] [= Rhabdorrhynchus varius (Herbst, 1795)] Elterjedése Európa, Elő-Azsia és Észak-Afrika. Tápnövényei az ebnyelvűfű (Cynoglossum)- és a kígyósziszfajok (Echium). Gyűjtési adatok: Veszprém megye: Öskü: Aranyos-kút, 2004. VII. 9. KCS. Stephanocleonus excoriatus (Gyllenhal, 1834) - horzsolt répabarkó [= Coniocleonus excoriatus (Gyllenhal, 1834)] [= Cleonus excoriatus (Gyllenhal, 1834)] Elterjedése Dél- és Közép-Európa, Elő-Azsia és Észak-Afrika. Tápnövénye ismeretlen. Gyűjtési adatok: Veszprém megye: Nagyvázsony: 1925. IV 22. RA. Stephanocleonus hollbergii (Fahraeus, 1842) - Hollberg-répabarkó [= Coniocleonus hollbergii (Fahraeus, 1842)] [= Cleonus glaucus (Fabricius, 1787)] [= Cleonus turbatus (Fahraeus, 1842)] Elterjedése Európa és Szibéria. Tápnövénye ismeretlen. Gyűjtési adatok: Győr-Moson-Sopron megye: Fenyőfő: WF. Veszprém megye: Pápa: 1895. WF. Stephanocleonus nigrosuturatus (Goeze, 1777) - karcsú répabarkó (51. kép) [= Coniocleonus nigrosuturatus (Goeze, 1777)] [= Cleonus nigrosuturatus (Goeze, 1777)] Elterjedése Európa, Elő- és Közép-Ázsia, valamint Észak-Afrika. Tápnövényei a kakukkfűfajok (Thymus). Gyűjtési adatok: Fejér megye: Bodajk: 1938. VI. 12. KZ. Veszprém megye: Balatonfüred: Arács, 1936. IV 13. EG; Berhida: LR; Pápa: 1899. IV WF; Tapolca: Diszel, 1989. IV. 9. KE; Ugod: 1972. V. 8. BJ; Veszprém: 1954. VII. MM; Veszprém: Kádárta, 2005. III. 29. HB; Zalahaláp: 1954. V LR. Lixini Schönherr, 1823 Lachnaeus crinitus Schönherr, 1826 - sünbarkó [= Lachnaeus crinitus (Boheman, 1836)] Elterjedése Dél-, Kelet- és Közép-Európa, Elő- és Közép-Ázsia. Tápnövényei a réti peremizs (Inula britannica L.) és a réti bolhafű (Pulicaria dysenterica (L.) Bernh.). Gyűjtési adatok: Veszprém megye: Kővágóörs: Kornyi-tó, 1983. V 15. RI; Nagyvázsony: Rekesztő-rét, 2002. VI. 24. HB; Révfülöp: 1984. VII. 21. LI; Salföld: 1976. V 27. ÁL.