Podlussány Attila: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 30. - A Bakony ormányosbogár-faunája (Coleoptera, Brachyceridae, Curculionidae) (Zirc, 2007)

Kutatástörténet

a Curculionidae család fajait ismertetem. Egyes szerzők mostanában a Curculionidae családba sorolják a Scolytidae család fajait is, ezzel a csoporttal a dolgozatban nem foglalkoztam. Néhány ország kutatói, az általam itt Curculionidae családba sorolt alcsaládok közül a Dryophthorinae és az Erirrhininae alcsaládokat családként tárgyalják. El kell fogadni, hogy kétféle irányzat létezik: az egyik leegyszerűsíti, a másik bővíti a rendszertani kategóriák számát. A fajok száma mindkét esetben változatlan, csak másképp rendszerezik azokat. Például több genusz öszevonásával bír ma a Tychius, vagy a Bagous genusz. Egy genuszból csináltak több genuszt például a Cleonus, vagy a Ceutorhynchus genuszoknál. KUTATÁSTÖRTÉNET Csupán tisztelni tudom az 1800-as évek elejéről származó „Hungária" később „Bakony" jelzéssel ellátott múzeumi példányokat, melyeknek múltja kibogozhatatlan. Abban az időben nem tartották fontosnak feltüntetni a részletesebb adatokat: a gyűjtés pontosabb helyét, időpontját és a gyűjtő nevét. Legtöbb esetben az eredeti cédulán csupán egy szám állott, ami egy gyűjtőnaplót feltételez, aminek a történelem tüzében legtöbbször nyoma veszett, s a „Hungária" jelzés csak utólag került a bogárra. Ha a napló előkerült, s a számok szerinti beírást olvassuk, legtöbbször csak az derül ki, hogy valaki, valamikor a Nemzet Múzeumának ajándékozta. Használható adatok csak az 1880-as évek végétől származnak. Az első jelentős faunisztikai munka, melyben bakonyi adatok is találhatók, Kuthy Dezső nevéhez fűződik, aki Magyarország ezeréves fennállásának emlékére írta „A Magyar Birodalom Állatvilága (Fauna Regni Hungáriáé)" sorozatban a bogarakról szóló rendkívül jelentős munkáját (KUTHY 1897). A Bakonyból 97 ormányosbogárfajt említ. Az akkori latin nevek több esetben nem azonosak a ma érvényes nevekkel, az ilyeneket tévedésnek vagy szinonimnak kell tekintenünk. A Kuthy által említett bogarak nagy részét megtaláltam a Magyar Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményében, ellenőriztem a determinálás helyességét és az adatokat besoroltam a gyűjtési adatlapokra. Kilenc faj példányait azonban nem találtam meg. Kiegészítve a ma érvényes névvel, a leírás évszámával és magyar névvel is, ezek a következők: ^hyllobius brevis Gyll., Zircz, Z.-Tapolcza" = Phyllobius (Alsus) brevis Gyllenhal, 1834 - rövid ürömormányos; „Cneorrhinus plagiatus Schall., Z.-Tapolcza" = Philopedon plagiatum (Schaller, 1783) lomha ormányos; „Tropiphorus carinatus Müll., Z.-Tapolcza" = Tropiphorus elevatus (Herbst, 1795) - kiváló balgabarkó; „Erirrhinus scirrhosus Gyll., Nagy-Vázsony, Z.-Tapolcza" = Thryogenes scinhosus (Gyllenhal, 1836) - karcsú békabuzogány-ormányos; ,Jlhyncolus cylinricus Boh., Nagy-Vázsony" = Melicius cylindms Boheman, 1838 - barna szúormányos; „Ceuthorrhynchus obsoletus Gyll., Zircz" = Prisistus obsoletus (Germar, 1824) - ósdi ormányos; ,ßlleschus infirmus Hbst., Nagy-Vázsony" = Ellescus infirmus (Herbst, 1795) - tarka fűzormányos;