Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

11.4. Bakonygyirót, dióültetvény, talajcsapdázás, 2000. VI. 15, KCs.; Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2000. IV. 6, KCs. II.6. Csákberény: Bucka, lejtösztyepp, talajcsapdázás, 2003. VIII. 12, KCs. Megtalálható a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. Vizes, nedves és üde (ritkán száraz) élőhelyeken - gyepekben és erdőkben - egyaránt előfordul. Bomló növényi anyagokon (avarban, korhadó fában, szénatörmelékben, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Quedius (Raphirus) fumatus (Stephens, 1833) - hamvas mohaholyva 11.2. Csesznek: Kő-árok, avarból, 1957. XI. 1, PaJ.; Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1975. XI. 10-XII. 9, TL. (Tóth 1985); Fenyőfő: Kék-hegy, rostálás, 1983.1. 16, SzD.; Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, rostálás, 1982. XII. 12, PA. és SzD.; Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, Talpa europaea dögről, 1965. V. 26-31, PaJ.; Olaszfalu, rostálás, 1981. II. 7, PA. és RL; Porva, rostálás, 1982. XII. 12, PA. és SzD. 11.3. Balinka: Kisgyónbánya, rostálás, 1986. XI. 23, PA. A hegyvidék és a dombvidék friss vízzel öntözött talajú, árnyas, párás élőhelyeinek jellemző állata. Források, patakok mentén fordul elő, elsősorban égerligetekben, ritkábban égeres mocsárerdőkben, ritkán patakmenti magaskórósokban stb. A magasabb régiókban nedves-üde erdők (pl. magashegységi bükkösök, szurdokerdők) vízszivárgásos helyein, esőtől felázott talaján stb. is megtalálható. Vízbe vagy vizes talajra hullott falevelek, gallyak között, víz által partra sodort uszadékban, vízzel átitatott korhadó fatörzsekben, tuskókban stb. akadhatunk rá. [Quedius (Raphirus) haberfelneri Eppelsheim, 1891 - bronzos mohaholyva] I. 3. Zalaszántó: Tátika, 1953. IX, LR. (Tóth 1985). II. 6. Szár: Fáni-völgy (Tóth 1984). A magasabb hegyvidék friss vízzel öntözött talajú, árnyas, párás élőhelyeinek jellemző állata. Faunaterületünkön biztosan csak a Kárpátok vonulatairól ismert. Magyarországi előfordulása nagyon kétséges, újabb megerősítésre szorul. (A Bakonyból és a Vértesből közölt adatok talán a Quedius limbatus fajra vonatkoznak.) Források, patakok, vízesések környezetében (égerligetekben, forráslápokban, patakmenti magaskórósokban stb.) fordul elő. Néha nedves-üde erdők (pl. lucosok, magashegységi bükkösök, szurdokerdők) vízszivárgásos helyein, esőtől felázott talaján stb. is megtalálható. Vízbe vagy vizes talajra hullott falevelek, gallyak között, víz által partra sodort uszadékban, vízzel permetezett mohában stb. akadhatunk rá. Quedius (Raphirus) limbatus (Heer, 1839) [Staphylinus attenuatus Gravenhorst, 1802; Quedius limbatoides Coiffait, 1963] - közönséges mohaholyva [magashegyi mohaholyva] 1.1. Tihany, 1934, SzV. (Székessy 19436). I. 3. Zalaszántó: Tátika, 1953. XI, LR. (Tóth 1985); Zalaszántó: Tátika, avarból rostálva, 1953. IX. 13, KZ. (Tóth 1985). II. 2. Bakonyszentkirály: Zörög-tető, gombás gallyról kopogtatva, 1983. V. 14, SzD.; Bakonyszentlászló: Hódos-ér, avarból, 1957. VIII. 27, 1958. II. 14, PaJ.; Csesznek: Cuha-völgy, LR. (Tóth 1985); Eplény, rostálás, 1982. I. 31, 1982. III. 6, PA. és RL; Eplény, rostálás, 1982. III. 6, PA.; Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1975. XII. 9-1976. IV. 9, 1975. XII. 9-1976. IV. 19, 1976.