Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

II.7. Oroszlány: Majki-tavak, 1997. VI. 24, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, sasos, 1996. VI. 28, KCs.; Oroszlány: Puszta-tó, nádas, 1997. XII. 25, KCs. IV. Balatonalmádi: Lozsánta, füzes, talajcsapdázás, 2000. VIII. 16-IX. 14, HB. és KCs. Szórványosan fordul elő az Alföldön és a Kisalföldön, a nagyobb folyók mentén, illetve a turjánvidékeken. Szélesebb völgyekben, nagyobb patakok mentén a dombsági, illetve az alacsonyabb hegyvidéki tájakon is megtalálható. A pangóvizes vagy időnként friss vízzel elöntött, homokos, iszapos, agyagos vagy tőzeges talajú, árnyas, párás erdei élőhelyek (láperdők, keményfaligetek) jellemző állata. Vizes-nedves erdőkön kívül megtalálható mocsarak, lápok, rétek, nedves legelők stb. időszakosan felázott, elöntött talaján is. Nedves növényi anyagok között (avarban, korhadt fában, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Quedius (Quedius) curtipennis Bernhauer, 1908 - füstös mohaholyva I. 3. Keszthely, 1995. V. 2-27, SZs. II. 1. Nagyvázsony: Rekesztő-rét, 2002. V. 13, KCs. II.2. Bakonyszentkirály, 1979. V. 19, RI. IIA Pápateszér: Zsörk, 1973. V. 8-12, BaJ. 11.6. Várgesztes, 1967. IV. 3, PA. 11.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, 1996. X. 15, KCs.; Oroszlány: Puszta-tó, nádas, 1997. XII. 25, KCs. Szórványosan fordul elő a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Környezeti igénye és életmódja a következő fajéhoz hasonló. Quedius (Quedius) fuliginosus (Gravenhorst, 1802) - kormos mohaholyva 1.1. Pécsely, 1982. III. 29, PA.; Pécsely, rostálás, 1982. III. 29, PA. és RL; Pécsely: Körtvélyes, 1980. IV. 19, RL; Tihany: Külső-tó, 1983. IV. 4, RL 1.2. Veszprém, LR. (Tóth 1985). 1.3. Gyenesdiás, talajcsapdázás, 1999. VII. 6, HB. és KA. 11.2. Bakonybél: Szömörke, rostálás, 1983. XI. 12, PA.; Bakonynána: Gaja, talajcsapdázás, 2001. V. 25-VI. 26, 2001. IX. 26, KJ.; Eplény, rostálás, 1982. III. 6, PA. és RL; Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1976. V 24-VI. 25, TL.; Fenyőfő: Kék-hegy, 1983. V. 14-15, PA.; Porva, rostálás, 1982. XII. 12, PA. és SzD.; Zirc, KD. (Tóth 1985); Zirc: Cuha, talajcsapdázás, 2000. V. 23-VI. 25, KCs. 11.3. Balinka: Kisgyónbánya, rostálás, 1986. XI. 23, PA.; Várpalota: Pétfürdő, LF. (Tóth 1985). IIA Bakonygyirót, dióültetvény, talajcsapdázás, 2000. V. 18, KCs.; Bakonygyirót, erdő, talajcsapdázás, 2000. IV. 6, 2000. V. 18, 2000. VI. 15, 2001. IV. 27, 2001. VI. 22, KCs.; Szápár, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RL 11.6. Vértessomló: Szarvas-kút, talajcsapdázás, 2000. VI. 17, KCs. és MoO. 11.7. Oroszlány: Majki-tavak, 1997. X. 10, KCs.; Oroszlány: Majki-tavak, sasos, 1996. VII. 13, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, nyáras, 1996. III. 30, KCs. Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. Elsősorban zárt erdőkben fordul elő (az Alföld és a Kisalföld szárazabb éghajlatú vidékein csak vizes-nedves erdőkben gyakori), megtalálható azonban cserjésekben, vizes, nedves és üde gyepekben stb. is. Bomló növényi anyagokon (pl. avarban, elhalt fák korhadó anyagában és leváló