Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)
A fajok felsorolása
rostálás, 1982. I. 31, PA. és RL; Fenyőfő: Kék-hegy, 500 m, Aegopodio-Alnetum glutinosae, fakéreg alól, 1991. V. 5, ÁL.; Ugod: Hubertlak, 1967. VI. 26-29, TL.; Ugod: Hubertlak, Sambucus ebulus, 1964. VI. 8-10, PaJ.; Zirc, LF. (Tóth 1985); Zirc: Cuhavölgy, 1936. IV. 12, KZ. (Tóth 1985). II.3. Bodajk: Széles-árok, kéreg alól, 1979. V. 22, SzD.; Tés: Tési-fennsík, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RL II.5. Ravazd: Macskalik-tető, 1997. IV. 3, KCs. II.7. Oroszlány: Majki-hegy, kéreg alól, 1996. III. 30, KCs.; Oroszlány: Majki-hegy, 238 m, cseres tölgyes, 1994. IV. 23, KCs.; Oroszlány: Pénzes-forrás, 1998. IV. 4, KCs. V. Nyirád, 1979. IV. 15, RL A hegyvidék és a dombvidék zárt erdeiben gyakori, a síkságon ritka, az Alföldön és a Kisalföldön (az erdős puszták övében) többnyire csak a nagyobb folyók mentén, nedvesebb erdőkben (égerlápokban, tölgy-kőris-szil ligetekben, gyertyános kocsányos tölgyesekben stb.) található nagyon szórványosan. Különböző lombos- és tűlevelű fák leváló nedves kérge alatt él; ritkábban a korhadó fa belsejében, szuvak és más farontó rovarok járataiban, néha taplók vagy kalapos gombák termötestén, illetve avarban, kövek, fadarabok alatt stb. található. Gabrius suffragani Joy, 1913 - turjáni ganajholyva 1.1. Kővágóörs: Kornyi-tó, fűhálózás, 1988. X. 16, PA.; Tihany: Külső-tó, 2000. VII. 24, KCs. I. 3. Keszthely, 2000. VII. 5, KoE.; Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. IV. 10-V. 2, SZs. ILI. Nagyvázsony: Nyír-tó, egyelés, 2002. V. 28, KCs. II. 3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VII. 4, 1999. VII. 6, 2001. VII. 10, 2001. VII. 11, 2001. VIII. 6, 2001. VIII. 7, 2001. VIII. 16, SzCs.; Várpalota: Pétfürdő, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. II.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 2000. III. 23, KCs. IV. Tihany: Balaton, 1976. VI. 14, KG. A hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon egyaránt megtalálható, de csak a síkságon gyakori. Elsősorban vizes, nedves és üde gyepekben, erdőkben él, előfordul azonban szárazabb élőhelyeken is. Bomló, nedves növényi anyagokon (pl. avarban, elhalt fák korhadékában és leváló kérge alatt, szénatörmelékben, víz által partra sodort uszadékban), illetve kövek, fadarabok stb. alatt található. Gabrius toxotes Joy, 1913 - mocsárjáró ganajholyva II.4. Bakonyszentlászló: Halastó, 1983. IV. 30, RL Magyarországon egyelőre csak Bakonyszentlászlóról ismert, hazai elterjedését ezért még nem tudjuk körvonalazni. Árnyas, párás, időnként friss vízzel elöntött élőhelyeken, többnyire ligeterdőkben található, előfordul azonban mocsarakban, lápokban, láperdőkben stb. is. Vizes-nedves növényi törmelékben (avarban, korhadt fában, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Hesperus rufipennis (Gravenhorst, 1802) [Staphylinus rufipennis Gravenhorst, 1802, nec Fabricius, 1801] - pompás ganajholyva -. Vértes (Tóth 1984).