Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)
A fajok felsorolása
sylvatica) leváló nedves kérge alatt található. Ritkábban a korhadó fa belsejében vagy a fára nőtt taplókban, a fában, illetve a taplóban élő rovarok járataiban akadhatunk rá. Gabrius femoralis (Hochhuth, 1851) - ligeti ganajholyva 1.1. Balatonfüred: Sárkány-völgy, talajcsapdázás, 2000. VIII. 16-IX. 14, HB. és KCs. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. A zárt erdők övében elég gyakori, az erdős puszták övében ritka (itt többnyire csak a nagyobb folyók árterületén található). A friss vízzel időnként elöntött talajú, árnyas, párás, erdei élőhelyek, kemény faligetek jellemző állata. Néha (elsősorban áradásokat vagy tartós esőzéseket követően) bükkösök, szurdokerdők, gyertyános tölgyesek, esetleg tölgyesek felázott talaján is előfordul. Elvétve vizes-nedves gyepekben is megtalálható. Avarban, korhadó fában, kövek, fadarabok alatt, vizes-nedves növényi törmelékben, víz által partra sodort uszadékban stb. él. Gabrius nigritulus (Gravenhorst, 1802) - fekete ganajholyva 1.1. Balatonfüred, camping, Malaise-csapda, 1976. VII. 16, ??.; Salföld, kő alól, 1967. IV. 24, PaJ.; Szigliget, 1959. VIII. 10, TL. (Tóth 1985); Tihany, 1939. IV. 15, SzV. (Székessy 19436; Tóth 1985); Tihany, 1939. VI. 21, BF. (Székessy 19436; Tóth 1985); Tihany, 1941. V. 15, KZ. és SzV. (Székessy 19436; Tóth 1985); Tihany: Külső-tó, 1983. IV. 4, RL 1.2. Balatonalmádi, Tulipán u. 15, 1964. VIII. 20, PaJ. 1.3. Balatonederics, 1976. VI. 28, TS.; Keszthely, 1962. VII. 23, TL. (Tóth 1985); Vállus, 1978. IV. 3, 1978. V. 21, PA. ILI. Szentgál: Balog-szeg-hegy, 1957. V. 30, PaJ. 11.2. Csesznek: Cuha, 1957. V. 13, PaJ.; Dudar, fénycsapdázás, 1983. VI-VII, ??.; Eplény: Malom-völgy, 1976. V. 10, TS.; Veszprém: Miklád, 1967. VIII. 16, PaJ. 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VII. 20, 1999. VII. 24, 2001. VII. 11, 2001. VII. 13, 2001. VII. 18, 2001. VIII. 6, 2001. VIII. 9, 2002. VI. 14, 2002. VI. 23, 2002. VII. 23, SzCs.; Balinka: Gaja, rostálás, 1981.1. 3, PA. és RL; Várpalota: Pétfürdő, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, almáskert, talajcsapdázás, 1998. VI. 16, 1998. VI. 30, 1998. VII. 14, 1998. VII. 28, 1999. VII. 27, 2000. VII. 13, 2001. IV. 27, 2001. VI. 22, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, törzscsapdázás, 2000. IV. 20, KCs.; Bakonyszentlászló: Halastó, 1983. IV. 30, RL; Bakonyszücs, 1983. V. 10, PA.; Csetény, szalmakazal alól rostálva, 1978. II. 25, PA. 11.6. Vértessomló: Szép Ilonka forrás, egyelés, 2000. V. 13, KCs. 11.7. Oroszlány: Majkpuszta, sasos, 1996. VI. 28, KCs.; Oroszlány: Pénzes-forrás, 1997. VIII. 16, KCs.; Vértessomló, bányató partja, 1997. VIII. 31, KCs. III. Szigliget, hajóállomás, 1976. VI. 30, Kel. A hegyvidék, a dombvidék és a síkság lakója. A magasabb régiókban ritka, az alacsonyabb vidékeken közönséges. Elsősorban vizes-nedves talajokon (mocsarakban, lápokban, nedves réteken, nedves legelőkön, ritkán vizes-nedves erdőkben stb.) fordul elő, de néha megtalálható szárazabb élőhelyek időszakosan felázott vagy elöntött talaján is. Bomló, vizes-nedves növényi anyagokon (pl. avarban, korhadó fában, szénatörmelék-