Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

ILI. Nagyvázsony: Semlyékes-tó, egyelés, 2002. V. 13, KCs. 11.4. Szápár, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RI. II.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, sáscsomókból, 1995. III. 4, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, tópart, 1997. VI. 1, KCs. IV. Tihany: Bázsai-öböl, Malaise-csapda, 1983. V. 15., TS. A hegyvidéken jobbára csak széles völgyekben, a dombvidékkel, illetve a síksággal határos alacsonyabb területeken fordul elö; a dombvidéken, de különösen a síkságon elterjedt és gyakori. Leginkább a pangóvizes (friss vízzel legfeljebb csak időnként elöntött) élőhelyeket kedveli. Kiterjedtebb állóvizek (ritkán folyóvizek), holtágak, tavak partján, mocsarakban, lápokban stb. él. Néha vizes-nedves erdőkben is megtalálható. Rendszerint vizes-nedves növényi törmelékben fordul elő. Philonthus (Paragabrius) micans (Gravenhorst, 1802) - selyemfényű ganajholyva 1.1. Balatonszőlős, tsz melletti tó, 1998. V. 28, KCs.; Kővágóörs, 1973. IV. 7, TS.; Tihany, 1939. IV. 15, SzV. (Székessy 19436; Tóth 1985); Tihany, 1964. V. 3, TL. (Tóth 1985). 1.2. Sóly (Kuthy 1897). 1.3. Gyenesdiás, fenyves erdő, 1949. VII. 12-28, KZ. (Tóth 1985); Gyenesdiás, nádas, lámpafényre repült, 1949. VII. 12-28, KZ. (Tóth 1985). 11.2. Zirc, LF. (Tóth 1985). 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2001. VII. 7, 2002. VI. 21, SzCs.; Várpalota: Pétfürdő, LF. (Tóth 1985). Elterjedése, környezeti igénye és életmódja az előző fajéhoz hasonló. [Philonthus (Paragabrius) nigrita (Gravenhorst, 1806) - tőzegkedvelő ganajholyva] I. 1. Tihany, 1939. IV. 15, SzV. (Székessy 19436); Tihany, 1939. VI. 21, BF. (Székessy 19436). A Kárpát-medencében szórványosan található a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú területeken, a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Magyarországon biztosan csak a Nyugat-Dunántúlon (Magyarszombatfa, Szőce) fordul elő. (A hazánkból korábban közzétett lelőhelyadatok - bizonyára a tihanyiak is - a Philonthus fumarius fajra vonatkoznak.) Pangóvizes, tőzeges talajokon, árnyas, párás élőhelyeken (lápokban, lápréteken, láperdőkben stb.) él. Rendszerint vizes-nedves növényi törmelékben fordul elő. Philonthus (Paragabrius) rubripennis Stephens, 1832 [Staphylinus fulvipes Fabricius, 1793] - sárgalábú ganajholyva [sárgahátú ganajholyva] II. 2. Farkasgyepű: Vas-rét, 1964. IV. 28, PaJ.; Kislőd, 1964. VII. 18, PaJ.; Márkó, tópart, 1997. VIII. 5, KCs.; Zirc, LF. (Tóth 1985); Zirc, 1955. VI. 12, MaM. II.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, 1997. VI. 1, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, 1994. V. 14, KCs. Előfordul a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájainak vízfolyásai mentén. A zárt erdők övében elterjedt és gyakori, az erdős puszták övében csak a nagyobb folyók árterületén (pl. a Dráva-melléken) ismert egy-két lelőhelye. A friss vízzel öntözött, homokos-iszapos talajú, árnyas, párás erdei élőhelyek, égerligetek jellemző állata. Vizesnedves növényi törmelékben, víz által partra sodort uszadékban stb. él.