Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1998. VI. 30., KCs.; Fenyőfő, 1983. V. 10, PA. Megtalálható a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. A vízi, illetve a szélsőségesen száraz élőhelyek kivételével csaknem mindenütt előfordul. Bomló szerves anyagokon (avarban, dögön, fakorhadékban, gombák rothadó termőtestén, komposztban, rothadó növényi maradványokon, trágyában, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Anotylus (Anotylus) sculpturatus (Gravenhorst, 1806) - vésetthátú korhóholyva -. Bakony (Székessy 1939c); Bakony, BE. (Tóth 1974, 1980); Bakony, WF. (Tóth 1980). 1.1. Ábrahámhegy, 1979. VI. 5, RL; Balatonfüred, Malaise-csapda, 1973. V. 29, KeL; Gyulakeszi: Csobánc, Quercetum petraeae-cerris, 1995. V. 11, HH. (Horváth 1998); Kővágóörs, 1976. VIII. 7, ÁL.; Kővágóörs: Vörös-domb, 1978. IV. 4, RL; Köveskál: Felsö-erdő, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis'], 1995. VI. 30, HH. (Horváth 1998); Tihany (Székessy 1939c); Tihany, 1934. V. 5, SzV. (Székessy 19436; Tóth 1974, 1980; Horváth 1998); Tihany, 1934. V. 9, 1934. V. 15, SzV. (Székessy 19436); Tihany, 1934. V. 18, SzV. (Tóth 1974, 1980); Tihany, 1941. V. 15, KZ. és SzV. (Tóth 1974, 1980; Horváth 1998). 1.2. Balatonalmádi, 1963. VI. 15, TL. (Tóth 1980; Horváth 1998); Balatonalmádi, vízpart, 1963. VI. 15, TL. (Tóth 1968). 1.3. Balatonederics (Székessy 1939c; Tóth 1980; Horváth 1998); Balatongyörök: Garga-hegy, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1995. VIII. 13, 1996. VIII. 14, HH. (Horváth 1998); Balatongyörök: Pad-kői-erdő, Quercetum pubescentis-cerris [Vicio-Quercetum pubescentis], 1995. VI. 30., 1995. VIII. 13, HH. (Horváth 1998); Keszthely, 1995. V. 2-27, SZs.; Rezi, Quercetum petraeae-cerris, 1995. VIII. 30, HH. (Horváth 1998); Tapolca: Halastópuszta, 1955. V. 26-VI. 4, KA. (Tóth 1980); Tapolca: Viszló, 1955. V. 26-VI. 4, KA. (Tóth 1974; Horváth 1998); Vállus, 1978. IV. 3, RL; Vállus: Csetény-erdő, 1969. V. 23, PaJ. ILI. Nagyvázsony: Kab-hegy, 1955. VI. 5, MaM.; Szentgál: Balog-szeg-hegy, 1957. V. 30, PaJ.; Veszprém: Csatár-hegy, 1957. VI. 4, PaJ.; Veszprém: Csatár-hegy, 1978. III. 19, Spl. és WT. 11.2. Bakonyszentkirály, 1979. V. 19, RL; Csesznek: Gézaháza, 1957. VI. 1, KZ. (Tóth 1974, 1980); Városlőd, 1963. IV. 14, TL. (Tóth 1980). 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. IX. 27-28, 1999. IX. 29, SzCs.; Várpalota: Pétfürdő, LF. (Tóth 1980). II.6. Gánt, LF. (Tóth 1980). Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. A tölgyesek és az erdős puszták övének jellemző állata. A melegebb éghajlatú erdős tájakon gyakori, a hűvösebb éghajlatú vidékeken (pl. a Nyugat-Dunántúlon, az Északi-középhegységben, az Alföld északkeleti szögletében) ritka. Az Alföld és a Kisalföld erdőtlen vidékein sem gyakori. Elsősorban a nedves-üde, árnyas, párás erdei környezetet kedveli, de a vízi, illetve a szélsőségesen száraz élőhelyek kivételével csaknem mindenütt megtalálható. Rendszerint trágyában fordul elő, de mindenféle bomló szerves anyagon (avarban, dögön, elhalt fák gombás tuskóján, törzsén és leváló kérge alatt, fák kifolyó nedvén, gombák rothadó termőtestén, komposztban, madarak és emlősök fészkének tör-