Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

lálható, kivételesen azonban rothadó növényi maradványokon, szárazodó trágyában is fellelhető. [Bledius (Pucerus) verres Erichson, 1840 - bütykös ásóholyva] -. Balaton (Makranczy 1998). Az erdős puszták övében, az Alföld és a Kisalföld meleg, száraz éghajlatú vidékein fordul elő nagyon elszórtan. A korábban közzétett adatok tanúsága szerint valaha el­terjedtebb lehetett (az alföldekkel határos dombsági tájakon még a Dunántúlról is előkerült), ma azonban biztosan csak az Alföld déli területeiről ismert. A homokos­iszapos, sókban, bázisokban gazdag üledékek jellemző állata. Rendszerint szikes ta­vak, pocsolyák partján és szárazodó medrében fordul elő. A Nap által erősen besugár­zott helyeket, a friss vízzel átitatott, homokos (el nem iszapolódott), legfeljebb gyér nö­vényzettel benőtt nyers üledékeket kedveli. Legtöbbször kavicsok között, más rovarok által összeturkált homokban, növények levelei alatt, illetve gyökerei között, turzás által partra vetett vizes-nedves növényi törmelékben stb. akadhatunk rá. Aploderini Ádám et Hegyessy, 2001 - korhadékholyvák Aploderus caelatus (Gravenhorst, 1802) [Staphylinus spinipes Pontoppidan, 1763; S. spinipes Block, 1799, nec Pontoppidan, 1763; S. brachypterus Marsham, 1802, nec Fourcroy, 1785] - rovátkás korhadékholyva 1.1. Balatonfüred: Koloska-völgy, fénycsapdázás, 1977. VI. 12., HS. 1.2. Sóly (Székessy 1939c); Sóly, BiL. (Tóth 1980). 1.3. Balatonederics (Székessy 1939c; Tóth 1980; Horváth 1998). 11.2. Bakonybél: Gerence, 1957. VI. 19., PaJ. (Tóth 1980); Ugod: Gerence, 1957. VI. 19., PaJ. 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VII. 4., 1999. VII. 7., SzCs.; Bodajk, 1938. VI. 12., KZ. (Tóth 1980). A hegyvidék, a dombvidék és a síkság lakója, az Alföldön és a Kisalföldön azonban meglehetősen ritka: itt leginkább a nagyobb folyók kötött talajú (iszapos, agyagos vagy szikes) egykori árterületein fordul elő. Mocsarak, rétek, nedves legelők, vizes-nedves er­dők stb. pangóvizes vagy időnként friss vízzel elöntött, bomló növényi maradványokban gazdag iszapos vagy agyagos talajaiban él. Előfordul komposztban, korhadó fában, ned­ves avarban, rothadó növényi maradványokon, szárazodó trágyában stb. is. Oxytelini (Fleming, 1821) - korhóholyvák Anotylus (Styloxys) insecatus (Gravenhorst, 1806) - csipkéshátú korhóholyva -. Bakony, WF. (Tóth 1980). 1.1. Balatonfüred, 1977. V. 23., ÁL.; Lovas: Király-kút, 1980. IV. 19., RL; Tihany, 1983. IV. 17, PA. I. 3. Keszthely, 1976. VI. 28, TS.; Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. IV. 10-V. 2, SZs. ILI. Szentgál: Balog-szeg-hegy, 1957. V. 30, PaJ. II. 2. Bakonyszentlászló: Hódos-ér, 1974. V. 3, ZL. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, almáskert, talajcsapdázás, 1998. V. 19, 2000. V. 18, 2001. IV. 27, KCs.; Bakonyszentkirály: Haj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom