Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

ILI. Kislőd: Csojányos-völgy, gombás gallyról kopogtatva, 1979. XI. 3., SzD.; Sáska: Agár-tető, 1967. V. 11, PaJ. (Tóth 1986); Veszprém: Csatár-hegy, parlag, rostálás, 1997. IV. 10, KCs. 11.2. Eplény: Malom-völgy, 1974. V. 13, TS. (Tóth 1986); Eplény: Malom-völgy, tölgyfa tövéből rostálva, 1977. XII. 5, PA. és RI. (Tóth 1986); Márkó: Som-hegy, 1967. IV. 13, PaJ. (Tóth 1986); Pénzesgyőr, 1974. V. 21, ??. (Tóth 1986); Porva, 1954. III, LR. (Tóth 1986); Zirc, ligeterdő, 1970. V. 12, TS. (Tóth 1986); Zirc: Kardosrét, 1983. IV. 20, TS. 11.3. Isztimér: Hétházpuszta, 1973. VI. 3, TS. (Tóth 1986); Tés: Tési-fennsík, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RL; Várpalota: Pétfürdő, LF. (Tóth 1986). 11.4. Fenyőfő: Ősfenyves, 1975. X. 29, TS. (Tóth 1986). Megtalálható a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. Elsősorban vizes, nedves és üde gyepekben, erdőkben él; száraz élőhelyeken ritka. Általában nedves növényi anyagokon (avarban, elhalt fák korhadékában és leváló kérge alatt, fűgyökerek között, szénatörmelékben, víz által partra sodort uszadékban stb.) fordul elő. Tachyporus (Tachyporus) dispar (Paykull, 1789) - sárgáshátú kószaholyva II.4. Súr, legelő, 1988. VI. 11, RL Szórványosan fordul elő a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Az Alföldön és a Kisalföldön is megtalálható: a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú peremvidékeken, illetve a nagyobb folyók mentén, a turjánvidékeken ismert néhány lelőhelye. A szárazságot az előző fajnál valószínűleg kevésbé tűri, a két faj környezeti igénye és életmódja egyébként hasonló. Tachyporus (Tachyporus) formosus A. H. Matthews, 1838 [Tachyporusflavescens Stephens, 1832; T subtestaceus Stephens, 1832; T. testaceus Stephens, 1832] - sárgás kószaholyva 1.1. Tapolca: Szent György hegy, 1964. VIII. 13, TL. (Tóth 1986). Elterjedt az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Az Alföld és a Kisalföld szárazabb éghajlatú területein többnyire a nagyobb folyók mentén, illetve a turjánvidékeken fordul elő szórványosan. Leginkább vizes, nedves és üde erdők lakója, előfordul azonban gyepekben (mocsarakban, réteken, magaskórósokban, vágásokon stb.) is. Vizes-nedves növényi anyagokon (avarban, elhalt fák korhadékában, fűgyökerek között, szénatörmelékben, víz által partra sodort uszadékban stb.) él. Tachyporus (Tachyporus) hypnorum (Fabricius, 1775) - közönséges kószaholyva [közönséges avarholyva] -. Bakony, BE. (Tóth 1986); Bakony, WF. (Tóth 1986). 1.1. Balatonszölős, 1979. IV. 15, RL; Kővágóörs, 1973. IV. 7, TS. (Tóth 1986); Lovas: Király-kút, 1976. V. 1, RL (Tóth 1986); Mindszentkálla: Öreghegy, 1993. IV. 18, 1994. III. 13-15, 1994. V. 13-16, RL; Pécsely, 1979. IV. 14, RL; Szigliget, 1982. VII. 14, TS.; Tapolca: Szent György hegy, 1967. VI. 12-21, PaJ. (Tóth 1986); Tihany, 1934. V. 3, SzV. (Székessy 19436); Tihany, 1936. V. 24, 1940. V. 25, SzV. (Székessy 19436; Tóth 1986); Tihany, 1937. III. 12, CsE. (Székessy 19436; Tóth 1986); Tihany, 1941. V. 15, KZ. és SzV. (Székessy 19436; Tóth 1986); Tihany: Aranyház, 1934. V. 3, SzV. (Tóth 1986); Tihany: Csúcs-hegy, 1983. IV. 17, TS.; Tihany: Hármas-hegy, 1983. IV. 17, RL; Tihany: Külső-tó, 1983. IV. 4, RL