Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

II.2. Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, 1965. V. 25-31, PaJ.; Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, dögcsapda, 1965. V. 25-31, PaJ.; Fenyőfő: Kisszépalmapuszta, farakás alól, 1965. V. 25-31, PaJ.; Németbánya, vadászház, Pluteus cervinus-ról, 1967. V. 29-VI. 2, PaJ. II.6. Szár: Fáni-völgy, 250 m, Corydali-Aceretum pseudoplatani, Laetiporus sulphureus-ról, 1996. IV. 30, ÁL. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdeiben. Főleg kalapos gombák (pl. Armillariella mellea, Hypholoma fasciculare, Lactarius fajok, Pluteus cervinus, Psathyrella hydrophild) termőtestén él, de taplókon (pl. Laetiporus sulphureus, Pleurotus ostreatus, Polyporus squamosus) is gyakori. Gyrophaena (Gyrophaena) manca Erichson, 1839 [Aleochara nana var. angustata Stephens, 1832, nec C. R. Sahlberg, 1831] - egyszínű taplóholyva II.2. Németbánya, vadászház, Pluteus cervinus-ról, 1967. V. 29-VI. 2, PaJ. II.6. Szár: Fáni-völgy, 250 m, Corydali-Aceretum pseudoplatani, Laetiporus sulphureus-ról, 1996. IV. 30, ÁL. Megtalálható a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdeiben. Többnyire taplókon (pl. Daedalea quercina, Fomes fomentarius, Laetiporus sulphureus, Panus tigrinus, Polyporus squamosus, Trametes gibbosa, T versicolor), illetve korhadó fán tenyésző kalapos gombák (pl. Hypholoma fasciculare, Kuehneromyces mutabilis) termőtestén található. Más korhadéklakó kalapos gombákon (pl. Oudemansiella platyphylla, Pluteus atricapillus, P. cervinus) is előfordul. Gyrophaena (Gyrophaena) nana (Paykull, 1800) - ligeti taplóholyva II.2. Fenyőfő: Kék-hegy, rostálás, 1982. XI. 1, PA. és RL; Németbánya, vadászház, Pluteus cervinus-ról, 1967. V. 29-VI. 2, PaJ.; Olaszfalu, rostálás, 1981. II. 7, PA. és RI. Az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájainak lakója. Leginkább vizes, nedves és üde erdőkben, folyómenti ligetekben fordul elő. Taplókon (pl. Polyporus squamosus), korhadéklakó kalapos gombákon (pl. Pluteus cervinus) él. Gyrophaena (Gyrophaena) nitidula (Gyllenhal, 1810) - magashegyi taplóholyva II.6. Szár: Fáni-völgy, 250 m, Corydali-Aceretum pseudoplatani, Laetiporus sulphureus-ról, 1996. IV. 30, ÁL. A magasabb hegyvidék erdős tájainak jellemző állata, a hűvös, csapadékos éghajlatú vidékeken azonban az alacsonyabb régiókba is leereszkedik. Magyarországon egyelőre csak a Vértes és a Bükk területéről ismert. Nedves-üde erdőkben (leginkább magashegységi bükkösökben, szurdokerdőkben stb.) fordul elő. Többnyire elhalt lombosfák gombásodó törzsén, tuskóján - leginkább taplókon (pl. Laetiporus sulphureus, Pleurotus ostreatus) - fordul elő, de ráakadhatunk gombafonalakkal (Pleurotus ostreatus) dúsan átjárt nedves avarban is. Gyrophaena (Gyrophaena) pulchella Heer, 1839 - ékes taplóholyva II.2. Fenyőfő: Kék-hegy, 1984. X. 28, PA. Szórványosan fordul elő a hegyvidék és a dombvidék bükkös és gyertyános tölgyes övének nedves-üde erdeiben. Kalapos gombákon (főleg Clytocybe és Collybia fajokon) él. Gyrophaena (Phaenogyra) laevigata Heer, 1839 [Gyrophaena strictula Erichson, 1839] - kormos taplóholyva