Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

zel átitatott vagy időnként friss vízzel öntözött talajokon. Mocsarakban, nedves réteken, nedves legelőkön, ritkán vizes-nedves erdőkben stb. él. Kövek, kavicsok között, talajre­pedésekben, vizes-nedves növényi törmelékben stb. található. Falagriini (Mulsant et Rey, 1873) - karcsúholyvák Cordalia obscura (Gravenhorst, 1802) - szívhátú karcsúholyva 11.2. Eplény, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. és RL; Olaszfalu, rostálás, 1981. II. 7., PA. és RL; Zirc: Arborétum, rostálás, 1973. III. 30., TL. 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VII. 6., 1999. VII. 19, 1999. VII. 21, 2001. VIII. 7, 2001. VIII. 20, SzCs.; Balinka: Gaja, rostálás, 1981.1. 3, PA. és RL; Várpalota: Pétfürdő, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Elsősor­ban vizes, nedves és üde gyepekben, erdőkben akadhatunk rá, előfordul azonban szára­zabb élőhelyeken is. Bomló növényi anyagokon (pl. avarban, elhalt fák korhadékában és leváló kérge alatt, komposztban, szárazodó trágyában, szénatörmelékben, víz által partra sodort uszadékban), illetve kövek, fadarabok stb. alatt él. Falagrioma thoracica (Stephens, 1832) - hosszúlábú karcsúholyva 11.6. Vértessomló: Szarvas-kút, 2000. VII. 22-VIII. 25, KCs. és MoO. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság vizes-nedves élőhelyein. A maga­sabb régiókban, illetve a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú tájakon gyepekben és er­dőkben egyaránt előfordul, az Alföld és a Kisalföld száraz éghajlatú vidékein azonban az erdők védelmére szorul (az erdőtlen területeken hiányzik). Bomló növényi törmelék­ben, vizes talajra hullott falevelek, gallyak között, vízzel átitatott korhadó fatörzsekben stb. található. Falagria caesa Erichson, 1837 [Staphylinus sulcatus Paykull, 1789, nec O. F Müller, 1776] - barázdás karcsúholyva 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2001. VIII. 6, 2002. VI. 21, SzCs. 11.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 2000. VIII. 10, KCs. Megtalálható a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. El­sősorban vizes, nedves és üde gyepekben, erdőkben akadhatunk rá, előfordul azonban szárazabb élőhelyeken is. Bomló növényi anyagokon (avarban, elhalt fák korhadékában és leváló kérge alatt, istállók alomjában, komposztban, szárazodó trágyában, szénatör­melékben, víz által partra sodort uszadékban stb.) fordul elő. Falagria splendens Kraatz, 1858 - fényes karcsúholyva 1.1. Tihany, 1941. V. 15, KZ. és SzV. (Székessy 19436). Magyarországon a Dunántúl déli, délnyugati részének alacsonyabb hegy- és domb­vidékein, valamint az Alföld déli, délnyugati felében fordul elő szórványosan. Nálunk mindenütt meglehetősen ritka. Elsősorban a vizes-nedves talajokat részesíti előnyben, de változó vízjárású, időnként kiszáradó élőhelyeken is ráakadhatunk. Valószínű, hogy inkább gyepekben él, de elvétve talán erdőkben is előfordul. Elsősorban vizes-nedves növényi törmelékben található. Falagria sulcatula (Gravenhorst, 1806) - rovátkás karcsúholyva 1.3. Keszthely, búzaföld, talajcsapdázás, 1995. IV. 10-V. 2, 1995. V. 2-27, SZs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom