Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Elterjedt a hegyvidéken és a dombvidéken, szórványosan megtalálható azonban a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú síksági tájakon is. A magasabb hegyvidéki régiókban ritka, illetve hiányzik. Az Alföldön és a Kisalföldön a peremvidékeken, illetve a nagyobb folyók árterületén fordul elő szórványosan. Elsősorban nedves-üde erdők lakója, néha azonban megtalálható üde-száraz erdőkben, nedves-üde gyepekben is. Föld alatti életmódot folytat (valószínűleg kisemlősök fészkében, járataiban él); minden bizonnyal bomló szerves anyagokon fordul elő. Atheta (Bessobia) occulta (Erichson, 1837) [Aleochara foveata Stephens, 1832; A. assimilis Stephens, 1832] - téli penészholyva II.3. Balinka: Kisgyónbánya, rothadó káposzta alól rostálva, 1989. IV. 3., PA. 11.6. Szár: Fáni-völgy, 250 m, Corydali-Aceretum pseudoplatani, Armillariella mellea-vól, 1992. X. 27, ÁL. 11.7. Oroszlány: Majki-hegy, 238 m, cseres tölgyes, fű közül, 1994. XI. 1, KCs. Elsősorban a hegyvidék és a dombvidék erdős tájainak lakója, szórványosan megtalálható azonban a síkságon is, többnyire a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú vidékeken, illetve a nagyobb folyók ligeteiben. Zárt erdőkben él, de nedves, párás környezetben néha gyepekben is előfordul. Bomló szerves anyagokon (pl. darázsfészkek törmelékében, dögön, gombák rothadó termőtestén, gombás avarban, komposztban, rothadó növényi maradványokon) él. Nálunk főként a párás, hűvös őszi és tavaszi, illetve az enyhe, fagymentes téli napokon rajzik. Atheta (Traumoecia) picipes (Thomson, 1856) [Aleochara excavata auct, nec Gyllenhal, 1827; Bolitochara complana Mannerheim, 1830] - gödröshátú penészholyva II.2. Porva: Generál-erdő, 1971. X. 2, TS. Elterjedt a hegyvidéken és a dombvidéken, az alacsonyabb régiókban azonban kifejezetten ritka. Zárt erdőkben él; a nedves-üde erdők (bükkösök, szurdokerdők, gyertyános tölgyesek, lucosok stb.) jellemző faja. Elsősorban elhalt fák gombásodó tuskóján, törzsén és leváló kérge alatt fordul elő; ritkábban taplók, esetleg kalapos gombák termőtestén is megtalálható. Dalotia coriaria (Kraatz, 1856) - penészkedvelő penészholyva 11.2. Eplény, szalmakazal alól rostálva, 1977. XII. 5, PA. és RI. 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2002. VI. 21, SzCs. Megtalálható a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Erdei állat; gyepekben csak kivételesen található. Bomló szerves anyagokon - leginkább gombásodó avarban, gombásodó fakéreg alatt, penészes szénatörmelékben, ritkábban gombák (pl. Hydnum repandum; Fomes fomentarius, Polyporus squamosus; stb.) termőtestén, néha dögön, komposztban stb. - fordul elő. Alevonota gracilenta (Erichson, 1839) - törékeny penészholyva IIA Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, almáskert, talajcsapdázás, 2000. XI. 2, KCs. II.6. Vértesboglár: Boglártanya, 200 m, Cynodonto-Festucetum pseudovinae, sárgatálas csapdázás, 1993. VI. 2, ÁL. Az erdős puszták övében, az alföldekkel határos alacsonyabb hegyvidéki és dombsági tájak meleg, száraz lejtőin, illetve az Alföldön és a Kisalföldön fordul elő igen szórványosan. A száraz pusztagyepek, száraz legelők jellegzetes állata. Bomló növényi