Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

(leggyakrabban legelőkön) akadhatunk rá. Bomló szerves anyagokon (elsősorban trágyában, ritkábban dögön, komposztban, rothadó növényi maradványokon stb.) él. Atheta (Microdota) pittionii Scheerpeltz, 1950 - satnya penészholyva II.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1999. XI. 2., KCs. A hegyvidék és a dombvidék erdős tájainak jellemző állata. A zárt erdőket követve helyenként leereszkedik a síkságra is, itt azonban már ritka. Többnyire nedves-üde erdőkben akadhatunk rá, a magasabb régiókban azonban nedves-üde gyepekben is megtalálható. Bomló, rothadó szerves anyagokon (leginkább avarban, komposztban, ritkábban elhalt fák leváló gombás kérge alatt, gombák termőtestén, trágyában stb.) található. Atheta (Amidobia) talpa (Heer, 1841) - vaksi penészholyva 11.2. Olaszfalu, rostálás, 1981. II. 7, PA. és RI. A hegyvidék és a dombvidék erdős tájainak lakója, a hűvösebb, csapadékosabb éghajlatú vidékeken azonban valószínűleg a síkságra is leereszkedik. Legtöbbször nedves-üde erdőkben akadhatunk rá, megtalálható azonban fenyéreken, vágásokon, nedvesüde gyepekben is. Formica fajok (főleg a F. rufa) fészkében él. Atheta (Alaobia) scapularis (C. R. Sahlberg, 1831) [Bolitochara axillaris Mannerheim, 1830] - vörhenyes penészholyva 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 2002. VI. 19, SzCs. Elterjedt az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. A hegyvidéken és a dombvidéken csaknem minden erdőtársulásban megtalálható, az Alföld és a Kisalföld melegebb, szárazabb éghajlatú területein azonban csak vizes-nedves erdőkben (pl. láperdőkben) fordul elő. Bomló növényi anyagokon (avarban, elhalt fák gombás korhadékában stb.) él. Atheta (Ceritaxa) flavipes (Motschulsky, 1860) [Atheta wasserburgeri Bernhauer, 1932] - sárgalábú penészholyva 1.1. Alsóörs: Csere-hegy, tölgyes, talajcsapdázás, 2000. VI. 13—VII. 12, HB. és KCs. Szórványosan fordul elö a hegyvidéken (inkább csak az alacsonyabb régiókban), a dombvidéken és a síkságon. Többnyire vizes, nedves vagy üde erdőkben fordul elő, megtalálható azonban szárazabb élőhelyeken is. Rothadó föld alatti gombákon (Terfezia terfezioides, Tuber; Gasteromycetes; stb.) él. Bomló, erős szagú anyagok (hús, sajt stb.) is vonzzák. Atheta (Philhygra) balcanicola Scheerpeltz, 1968 [Atheta elongatula subsp. balcanica Brundin, 1943, nec Bernhauer, 1936; A. elongatula ssp. balcanensis Likovsky, 1984; Philhygra tibiscina Ádám, 1987] - berki penészholyva 1.1. Balatoncsicsó: Erdészlak, lámpázás, 1992. VI. 22, MeO.; Balatonfüred, camping, Malaise-csapda, 1976. VII. 16, ??.; Kapolcs: Eger-víz, 1971. VII. 9, TL. 1.2. Balatonalmádi, Lottó-üdülő, 1976. VI. 14, KG. 1.3. Keszthely, 1976. VII. 2, TS. IIA Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dülő, almáskert, talajcsapdázás, 2000. VI. 1, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, törzscsapdázás, 2000. IV. 20, KCs. Általában nagy tömegben fordul elő a síkságon, többé-kevésbé gyakori a dombvidéken, és megtalálható még a hegyvidék alacsonyabb régióiban is, de itt már több-