Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

nekelőtt dögön, ritkábban gombák (pl. Lactarius fajok) rothadó termőtestén, rothadó növényi maradványokon akadhatunk rá. Platyola austriaca Scheerpeltz, 1959 - zsindelyes komposztholyva 1.3. Keszthely, 2001. VI. 28, KoE. Valószínűleg az alacsonyabb hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain honos, hazai elterjedéséről azonban egyelőre keveset tudunk. Csupán egy-egy példánya került elő Alsózsolcáról, Békésből, Keszthelyről és a Mecsekből (ez utóbbi pontosabb lelőhelye ismeretlen). Nálunk bizonyára csak szórványosan található, és vélhetően mindenütt nagyon ritka. Elsősorban üde-száraz erdőkben él, néha azonban gyepekben is ráakadhatunk. Bomló szerves anyagokon (mindenekelőtt komposztban, rothadó növényi maradványokon) található. Athetini (Casey, 1910) - penészholyvák Atheta (Chaetida) longicornis (Gravenhorst, 1802) -hosszúcsápú penészholyva 1.1. Balatoncsicsó: Erdészlak, lámpázás, 1992. VI. 22, MeO.; Tihany, 1934. V. 16, SzV. (Székessy 19436). 11.2. Bakonyszücs: Kőris-hegy, 1988. VI. 11, RL; Porva: Szépalmapuszta, 1988. VI. 11, RL 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VII. 7, 1999. VII. 18, 1999. VII. 19, 1999. VII. 20, 1999. VIII. 11, 1999. VIII. 19, 1999. VIII. 22, 1999. IX. 18, SzCs. Elterjedt a hegyvidéken, a dombvidéken és a síkságon. Gyepes élőhelyeken (leggyakrabban legelőkön) akadhatunk rá. Bomló szerves anyagokon (elsősorban trágyában, ritkábban dögön, komposztban, rothadó növényi maradványokon stb.) fordul elő. [Atheta (Coproceramius) aeneipennis (Thomson, 1856) [Homalota picipennis auct, nec Mannerheim, 1843] - fényeshátú penészholyva] 1.2. Sóly (Kuthy 1897). Eurázsia és Észak-Amerika hűvös éghajlatú tájainak jellemző faja. Közép-Európábanjobbára csak magashegységekben fordul elő. (Korábban a Kaukázusból, Iránból stb. is említették, honossága azonban ezeken a területeken megerősítésre szorul.) Faunaterületünkön Burgenlandban, illetve a Kárpátok vonulatain (Szlovákia, Kárpátalja, Erdély) gyűjtötték. Állítólag Magyarországon (Budapest, Sóly) is megtalálták, hiteles példányokat azonban hazánk területéről egyelőre nem ismerünk. (A korábban közzétett adatok talán a hasonló Atheta putrida fajra vonatkoznak.) Elsősorban nedves-üde erdők (magashegységi bükkösök, szurdokerdők, lucosok) lakója, fellelhető azonban égerligetekben, havasi cserjésekben, magaskórósokban, hegyi és havasi réteken, legelőkön stb. is. Bomló szerves anyagokon (többnyire gombák rothadó termőtestén, gombásodó növényi anyagokon, olykor dögön, fák kifolyó nedvén, vadtrágyában stb.) akadhatunk rá. [Atheta (Coproceramius) cinnamoptera (Thomson, 1856) - fahéjszínű penészholyva] -. Baj: Öreg Kovács, 350 m, Daphno-Fagetum sylvaticae, őztrágyából, 1990. IX. 7, ÁL. Magyarországon ezidáig még csak a Gerecse területéről mutatták ki. A hegyvidék nedves-üde erdeinek jellemző faja. Bükkösökben, szurdokerdőkben, gyertyános tölgyesekben, lucosokban stb. él, a magasabb régiókban azonban megtalálható nedves-üde