Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Szórványosan fordul elö a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Inkább erdei állat, de fátlan élőhelyeken is megtalálható (elsősorban nedvesüde, árnyas, párás környezetben). Bomló szerves anyagokon (avarban, dögön, gombák rothadó termőtestén, komposztban, madarak és emlősök fészkének törmelékében, rothadó növényi maradványokon, szárazodó trágyában, szénatörmelékben stb.) él. Aleochara (Polychara) laevigata Gyllenhal, 1810 [Aleochara bisignata Erichson, 1837] - sima fürkészholyva [sima trágyaholyva] I. 1. Tihany, 1983. IV. 17, PA.; Tihany: Külső-tó, 1983. IV. 4, RGy. II. 2. Fenyőfő: Kék-hegy, 1983. V. 1, TS. II.6. Csákberény: Csípő, 200 m, Cynodonto-Festucetum pseudovinae, juhtrágyából, 1994. III. 31, ÁL. Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Gyeptársulásokban (réteken, nedves legelőkön, száraz pusztagyepekben, száraz legelőkön stb.) él; erdőkben csak kivételesen fordul elő. Főleg szárazodó trágyában található, előfordul azonban dögön, komposztban, rothadó növényi maradványokon stb. is. Aleochara (Polychara) lanuginosa Gravenhorst, 1802 - gyapjas fürkészholyva 1.1. Mindszentkálla: Öreghegy, 1992. III. 1, RI. I. 3. Keszthely (Kuthy 1897). II. 2. Bakonybél: Gerence, 1974. IV. 29, TS.; Fenyőfő: Kék-hegy, rostálás, 1982. XI. 1, PA. és RL; Fenyőfő: Kék-hegy, 500 m, Aegopodio-Alnetum glutinosae, őztrágyából, 1991. V. 5, ÁL.; Ugod: Hubertlak, 1967. VI. 26-29, TL. A hegyvidék, a dombvidék és a síkság lakója. Különböző nedves, üde és száraz gyepekben él, de csak legelőkön gyakori. Elvétve erdőkben is megtalálható. Elsősorban szárazodó trágyában fordul elő, gyűjtötték azonban rothadó növényi maradványokról is. Aleochara (Polychara) sparsa Heer, 1839 [Baryodma succicola Thomson, 1867] közönséges fürkészholyva 1.1. Balatoncsicsó: Erdészlak, száraz tölgyről, 1992. VI. 22, MeO.; Felsőörs: Malom-völgy, illatcsapdázás, 2000. VII. 24, HB. és KCs.; Felsőörs: Malom-völgy, lombkoronaszint, boros-banános csapda, 2000. VII. 12-VIII. 16, 2000. VIII. 16-IX. 5, KCs.; Lovas: Malom-völgy, boros-banános csapda, 2000. VI. 6-13, KCs.; Lovas: Malom-völgy, lombkoronaszint, boros-banános csapda, 2000. VI. 13—VII. 12, 2000. VII. 12-24, KCs.; Tihany, fénycsapdázás, 1983. IX. 12, PA. I. 3. Balatongyörök: Apró-hegyek, 250 m, Cotino-Quercetum pubescentis, nedvező fáról, 1991. VI. 30, ÁL.; Keszthely, 2001. VI. 28, KoE. II. 2. Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1978. V. 12-VI. 9, 1978. VI. 9-VII. 17, 1978. VIII. 14-IX. 27, 1978. IX. 27-X. 27, 1979. V. 25-VII. 12, TL.; Zirc (Kuthy 1897). 11.3. Bakonykúti, fénycsapdázás, 1999. VII. 4, 2002. VI. 29, SzCs. 11.4. Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 1998. V. 19, 1998. VI. 9, 1998. VII. 14, 2000. IV. 6, 2000. VIII. 10, 2000. XI. 2, 2001. VII. 25, 2001. VIII. 10, 2001. VIII. 25, KCs.; Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, törzscsapdázás, 2000. V. 18, 2000. XI. 2, KCs. Előfordul a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájain. Inkább erdei állat, de fátlan élőhelyeken is megtalálható (mindenütt elsősorban nedves-üde, árnyas, párás környezetben). Bomló szerves anyagokon (avarban, dögön, elhalt fák gombás tuskóján, tör-