Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

II.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, égeres, 1995. III. 24, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, sasos, 1996. VI. 27, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, tó, 1997. VI. 8, KCs.; Oroszlány: Pénzes-forrás, 1997. VIII. 16, KCs. Elterjedt a hegyvidék, a dombvidék és a síkság erdős tájainak folyóvizei mentén. Az Alföldön és a Kisalföldön a nagyobb folyók mentén fordul elő szórványosan. A friss vízzel öntözött talajú, árnyas, párás erdei élőhelyek, ligeterdők jellemző állata. Árnyékos helyeken néha patakmenti mocsarakban, magaskórós réteken stb. is megtalálható. A parti zóna és az alacsony ártér áradmányos talajain él. Többnyire kövek, fadarabok alatt, nedves növényi törmelékben stb. akadhatunk rá. Stenus (Stenus) boops Ljungh, 1810 [Staphylinus buphthalmos auct, nec Schrank, 1776; Stenus boops Ljungh, 1810, nec Gravenhorst, 1806; S. angustatus Stephens, 1833] - iszaplakó szemesholyva [ökörszemű holyva] 1.1. Révfülöp (Székessy 1940); Tihany, 1941. V. 15, KZ. és SzV. (Székessy 19436); Tihany: Belső-tó, 2000. VI. 4, KCs.; Tihany: Külső-tó, 2000. VII. 24, KCs. I. 3. Balatonederics (Székessy 1940); Gyenesdiás (Székessy 1940). II. 1. Nagyvázsony: Gellért-tó, egyelés, 2002. V. 28, KCs.; Nagyvázsony: Semlyékes-tó, egyelés, 2002. V. 28, KCs.; Öcs: Nagy-tó, egyelés, 2002. V. 15, 2002. VI. 12, KCs. II.4. Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert szegélye, parttaposás, 2000. IV. 20, KCs.; Bakonyszentlászló: Halastó, 1971. VII. 8, TL. II.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, 1997. VIII. 24, KCs.; Oroszlány: Kis Ferenc erdészház, tópart, 1999. V. 8, KCs.; Oroszlány: Majkpuszta, parttaposás, 1995. IV. 21, KCs.; Vértessomló, bányató partja, 1997. VIII. 31, KCs.; Vértessomló: Itató-dűlő, bányató, 1998. V. 3, KCs. IV. Balatonalmádi: Balaton, 2000. V. 16, KCs. Elterjedt az alacsonyabb hegyvidéki régiókban, a dombvidéken és a síkságon. Folyóvizek partján és alacsony árterén, friss vízzel átitatott vagy szárazodó, gyér növényzettel benőtt, homokos-iszapos nyers hordalékokon tömegesen fordul elő. Állóvizek partján és szárazodó medrében, homokos-iszapos nyers üledékeken is elég gyakori. Pangóvizes, rosszul átszellőzött, sűrű növényzettel benőtt talajokon, illetve árnyékos helyeken, erdőkben csak elvétve található. Többnyire növények levelei alatt, nedves növényi törmelékben, talajrepedésekben stb. akadhatunk rá. Stenus (Stenus) canaliculatus Gyllenhal, 1827 - barázdáshátú szemesholyva I. 1. Tihany: Belső-tó, 2000. VI. 4, KCs. II. 2. Fenyőfő: Kék-hegy, 1983. V. 14-15, PA. II.7. Vértessomló, bányató partja, 1997. VIII. 31, KCs.; Vértessomló: Itató-dűlő, bányató, 1998. V. 3, KCs. A hegyvidék, a dombvidék és a síkság lakója. Álló- és folyóvizek parti zónájának, alacsony árterének üledékein, áradmányain, illetve időszakosan felázott, elöntött talajain fordul elő. Gyakrabban gyepes élőhelyeken, mocsarakban, lápokban, réteken, nedves legelőkön, ritkábban vizes-nedves erdőkben stb. található. Kövek, fadarabok alatt, nedves mohában, nedves növényi törmelékben stb. él. Stenus (Stenus) circularis Gravenhorst, 1802 - apró szemesholyva -. Bakony (Székessy 1940). 1.1. Tihany (Székessy 1940); Tihany, 1934. V. 14, SzV. (Székessy 19436).