Ádám László: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 28. - A Bakony és a Vértes holyvafaunája (Coleoptera: Staphylinidae) (Zirc, 2004)

A fajok felsorolása

Lobrathium multipunctum (Gravenhorst, 1802) [Staphylinus testaceus Paykull, 1789] - sokpontos mocsárholyva 11.1. Szentgál: Miklós Pál hegy, 1968. VIII. 17, TL. Az alacsonyabb hegyvidék és a dombvidék meleg, száraz területeinek jellemző állata. Mindenütt szórványosan fordul elő és meglehetősen ritka. Elsősorban a nedvesüde élőhelyeket kedveli, elviseli azonban környezetének átmeneti vízbőségét és időszaki kiszáradását is. Leginkább mocsarakban, réteken, nedves legelőkön fordul elő, néha azonban száraz gyepekben is megtalálható. Fűgyökerek között, kövek, fadarabok alatt, nedves növényi törmelékben stb. él. Ritkán emlősök föld alatti építményeiben is ráakadhatunk. Lathrobium brunnipes (Fabricius, 1793) [Staphylinuspunctatus auct, nec Fourcroy, 1785] - nagy mocsárholyva [sárlakó holyva] I. 1. Pécsely, 1982. III. 29, PA.; Pécsely, rostálás, 1982. III. 29, PA. és RI. 11.2. Farkasgyepű, Fagetum sylvaticae [Daphno-Fagetum sylvaticae], talajcsapdázás, 1977. XII. 24-1978. IV. 1, TL.; Fenyőfő: Kék-hegy, rostálás, 1982. XI. 1, PA. és RL; Fenyőfő: Kék-hegy, rostálás, 1983.1. 16, SzD.; Zirc, LF. (Tóth 1982a). II. 4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 2001. VI. 22, KCs.; Szápár, rostálás, 1981. II. 8, PA. és RL IV. Zánka: Balaton, 1996. V. 3, KCs. Megtalálható a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. A magas talajvizű élőhelyek jellemző állata: mocsarakban, lápokban, nedves réteken, nedves legelőkön, vizes-nedves erdőkben stb. él. Elsősorban vizes-nedves növényi törmelékben (avarban, korhadt fában, víz által partra sodort uszadékban stb.), ritkán kisemlősök fészkében, komposztban stb. található. Lathrobium castaneipenne Kolenati, 1846 - feketevörös mocsárholyva -. Bakony, WF. (Tóth 1982a). I. 1. Pécsely, 1982. III. 29, PA.; Pécsely, rostálás, 1982. III. 29, PA. és RL; Tihany, 1939. IV. 15, SzV. (Székessy 19436; Tóth 1982a; Horváth 1998). II. 2. Ugod: Hubertlak, patakmenti kő alól egyelve, 1962. VI. 26-29, PaJ. II.4. Bakonygyirót (Balog és társai 2003); Bakonygyirót: Sertéstói-dűlő, almáskert, talajcsapdázás, 2001. IV. 27, KCs. 11.7. Oroszlány: Gesztesi-patak, 1996. X. 15, 2001. III. 16, KCs.; Oroszlány: Gesztesi-patak, patakpart, sáscsomókból, 1995. III. 4, KCs. A hegyvidék, a dombvidék és a síkság lakója. Vizes, nedves vagy ritkábban üde élőhelyeken, mocsarakban, lápokban, réteken, nedves legelőkön, láp- és ligeterdőkben, ritkábban bükkösökben, gyertyános tölgyesekben stb. él. Vizes-nedves avarban és korhadt fában, víz által partra sodort uszadékban, ritkán komposztban stb. található. Lathrobium elegantulum Kraatz, 1857 - vörösfoltos mocsárholyva 1.1. Kővágóörs, 1978. IV. 4, PA.; Kövágóörs: Kornyi-tó, 1978. IV. 4, RL; Tihany, tájvédelmi őrház, fénycsapdázás, 1983. VIII, ??. I. 3. Balatonederics (Székessy 1943a); Balatonederics, EF. (Tóth 1982a; Horváth 1998). II. 7. Oroszlány: Majki-hegy, lámpázás, 1997. VIII. 16, KCs. Elterjedt a hegyvidék alacsonyabb régióiban, a dombvidéken és a síkságon. Országunk délnyugati felében elég gyakori, másutt azonban meglehetősen ritka. Az Alföld és