Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

PYGOPIDAE család MUIR-WOOD, 1965 LINGUITHYRIS nemzetség BUCKMAN, 1918 Linguithyris linguata (BÖCKH, 1874) (XIV tábla 4-5.) 1874 Terebratula (Waldheimia!) linguata n. sp. - BÖCKH: p. 131, pl. 1, figs. 15, 17. ? 1884 Waldheimia (Aulacothyris) linguata (BÖCKH) - HAAS, H.: p. 25, pl. 4, fig. 5. 1992 Linguithyris linguata (BÖCKH) - DULAI: p. 66, pl. 4, fig. 4. 1997 Linguithyris linguata (BÖCKH) - VÖRÖS: p. 104, fig. 5. Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (1). Méretek: A vizsgált példány (Lókúti-domb, 93. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 13,5 szélesség (mm): 12,0 vastagság (mm): 8,7 Külső morfológia: Viszonylag kis méretű, lekerekített háromszög körvonalú forma. A búb nyílásszöge körülbelül 100° (az egyetlen példánynak sérült a bubi régiója). A hosszúság nagyobb, mint a szélesség, a vastagság a hosszúság 2/3-a. Bikonvex forma. A legnagyobb szélesség a mellső perem közelében, a legnagyobb vastagság a hosszúság felénél mérhető. A pediculáris teknőn gyenge csőrélek láthatók. A mellső komisszura szulkált. A komisszura szögletes beöblösödése mély, szinte az egész vastagságot átöleli, szélessége a teljes szélesség 1/3-ára terjed ki. A bemélyedés a brachiális teknő közepéig követhető, és a pediculáris teknőn domborulatként jelentkezik. A teknők felszíne sima, díszítetlen. Megjegyzések: A L. linguata-X BÖCKH (1874) írta le a Déli-Bakonyból (Városlőd, Úrkút, Tűzköves-hegy). BÖCKH szerint a leginkább hasonló „ Terebratula" beyrichi fajtól is könnyen elkülöníthető, mivel annak pentagonális a körvonala, míg a linguata faj háromszög körvonalú. További jelentős különbség, hogy a L. linguata esetében a brachiális teknőn futó árok kiemelkedés formájában tükröződik a pediculáris teknőn. A L. aspasia mellső komiszszúrájának a beöblösödése sokkal íveltebb, élei kevésbé határozottak. Az árok erősebben és hosszabban bemélyed a L. linguata esetében és erősebben kiemelkedik a pediculáris teknőnél. HAAS, H. (1884) példánya viszonylag lapos, a komisszura beöblösödése szintén széles és lapos, emiatt az Antiptychina rothpletzi felé mutat hasonlóságot. Megfelelő anyag hiányában nem tudtam sorozatcsiszolatot készíteni, ezért VÖRÖS (1982,1997) besorolását követem. Korábban ALMÉRAS (1964) az Aulacothyris nemzetségbe sorolta a tárgyalt fajt. Elterjedés: A L. linguata a szinemuri és az alsó-pliensbachi képződményekben fordul elő. Eddig a Déli-Alpokból (Dél-Tirol, Veneto) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony) említették. Linguithyris aspasia (ZITTEL, 1869) (XIV tábla 6-9. és XIV tábla 10-12.) 1869 Terebratula Aspasia MENEGHINI - ZITTEL: p. 126, pl. 14, figs. 1-4. 1874 Terebratula Aspasia MENEGHINI - GEMMELLARO: p. 83, pl. 11, figs. 1-3. 1880 Terebratula Aspasia MENEGHINI - CANAVARI: p. 336, pl. 1, figs. 1-9. 1882 Terebratula Aspasia MENEGHINI - CANAVARI: p. 129, pl. 15, figs. 1-2. 1887 Terebratula Aspasia MENEGHINI - DE STEFANI: p. 43, pl. 1, figs. 6-9. 1888 Terebratula Aspasia MENEGHINI - CANAVARI: p. 64, pl. 1, figs. 1-2.