Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)
Bevezetés
részét készítették, majd közvetlenül a kézirat lezárása előtt megjelent a rhynchonellidákat tárgyaló 4. kötet. A mezozoós és kainozoós rhynchonellidákon belül 24 családot különítettek el, melyek 7 főcsaládba sorolhatók: Pugnacoidea, Dimerelloidea, Rhynchotetradoidea, Wellerelloidea, Rhynchonelloidea, Norelloidea és Hemithiridoidea. A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri anyagában mind a hét főcsalád képviselői előfordulnak. A rhynchonellidák esetében már az új rendszertani beosztást alkalmaztam, a Spiriferinida és a Terebratulida rendek esetében viszont nem ismertek a fentiekhez hasonló előzetes tanulmányok, így ezeknél kénytelen voltam a régi rendszert használni. Emiatt sajnos az alábbiakban következő rendszertani leírások beosztása a régi és az új rendszer sajátos, a körülmények által kényszerített keveredését mutatja. Erre vezethető vissza az is, hogy a fotótáblákon a rhynchonellidák nem a leírások sorrendjében szerepelnek, mivel a táblák már korábban elkészültek a régi rendszertani beosztás szerint. A fajok meghatározását főleg a klasszikus, kisebb részben pedig a modern irodalom alapján végeztem. A közelmúltig rendkívül hiányos volt a mediterrán régió mezozoós brachiopodáinak belső morfológiai ismerete, ami a nemzetségek azonosításához elengedhetetlen. Ebben a magyarországi vizsgálatok számos új eredményt hoztak, elsősorban VÖRÖS A. munkássága eredményeként. Amikor nem állt rendelkezésemre csiszolásra alkalmas példány, akkor az ő (részben csak faunalistákban publikált) generikus besorolásait alkalmaztam. Az elmúlt évtizedekben több kora-jura nemzetséget is leírtak, amelyek a régi „Treatise"-ből még hiányoztak, de a vizsgált anyag szempontjából fontosak. A Spiriferina taxontól SIBLÍK (1965) elkülönítette a Dispiriferina nemzetséget, majd ROUSSELLE (1977) bevezette a Liospiriferina és Ca liospiriferina nemzetségeket. CARTER et al. (1994) a Liospiriferina nemzetséget szinonimnak tekintették a Spiriferina-^a\, míg POZZA (1992) Cingolospiriferina nemzetségét a Calyptoria-\a\. A Liospiriferina összevonását a Spiriferina-val nem tartom indokoltnak, emiatt elkülönítve kezelem a két nemzetséget. POZZA (2001) a Cingolospiriferina nemzetséget továbbra is önállónak és alkalmazandónak tekinti. VÖRÖS (1983) 8 mediterrán liász brachiopoda nemzetséget írt le, melyek közül a Securina és a Bakonyithyris a tárgyalt anyagban is előfordul. A vizsgált brachiopodák egy részét már ismertettem korábbi publikációimban. A Lókúti-domb kora-szinemuri és a Kardosréti Mészkő hettangi faunáját részletesen leírtam (DULAI, 1990, 1992, 1993a, b). A gerecsei lelőhelyekről viszont csak faunalistát, illetve néhány rövid őslénytani jellegű megjegyzést közöltem (DULAI, 1998a, b). A márkói Som-hegy gazdag brachiopoda faunájáról csak előzetes eredmények jelentek meg a 3. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés kirándulásvezetőjében (DULAI, 2000). A sümegi Városi-erdő anyagának egy részét röviden említette HAAS, J. et al. (1984) munkája. A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri brachiopoda faunájának gyors diverzitás növekedését a közelmúltban vizsgáltam (DULAI, 2001). A monográfia készítése közben mindvégig nagyon sokoldalú segítséget kaptam VÖRÖS Attilától, majd lektori észrevételei is számos ponton javították a kéziratot. A kötetben szereplő fekete-fehér brachiopoda fotók PELLÉRDY Lászlóné munkáját dicsérik, míg a borító színes felvételeit SZABÓ Dániel készítette. Köszönet illeti a Bakonyi Természettudományi Múzeumot, és személy szerint KASPER Ágota igazgatónőt, hogy a monográfia megjelenéséhez lehetőséget biztosított. A kötet kiadását támogatta a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Bakonyi Természettudományi Múzeum. A brachiopodák vizsgálatát jelentősen elősegítette a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és az Országos Tudományos Kutatási Alap (T032028) támogatása. Az előző kötet végén részletesen felsoroltam azokat a kollégákat, akik a gazdag anyag gyűjtésében, illetve a kísérőfauna meghatározásában segítségemre voltak.