Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

1971 Lobothyris punctata (SOWERBY) - SUCIC-PROTIC: p. 6, pl. 2, fig. 1. 1982 Lobothyris punctata (SOWERBY) - MANTEA et al.: pl. 8, fig. 6. 1983 Lobothyris punctata (SOWERBY) - COOPER: pl. 52, fig. 7. 1990 Lobothyris punctata (SOWERBY) - AGER: p. 13, pl. 1, fig. 1. 1992 Lobothyris punctata (SOWERBY) - DULAI: p. 65, pl. 4, fig. 2. ? 1994 Lobothyris punctata (SOWERBY) - GAKOVIC & TCHOUMATCHENCO: p. 24, pl. 3, fig. 7. 1997 Lobothyris punctata (SOWERBY) - VÖRÖS: p. 109, fig. 46. 2003b Lobothyris punctata (SOWERBY) - SIBLÍK: pl. 1, fig. 9. 2003 Lobothyris punctata (SOWERBY) - VÖRÖS et aL: p. 75, pl. 7, figs. 18-20. Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (2). Méretek: Az ábrázolt példány (Lókúti-domb, 2. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 14,7 szélesség (mm): 14,3 vastagság (mm): 6,3 Külső morfológia: Közepes méretű, kerekded körvonalú forma. A hosszúság csaknem azonos a szélességgel, míg a vastagság kisebb a hosszúság felénél; nagyon lapos példányok tartoznak ide. A búb nyílásszöge körülbelül 100°. Bikonvex forma, a pediculáris teknő erősebben domború, mint a brachiális teknő. A legnagyobb szélesség és a legnagyobb vastagság egyaránt a hosszúság felénél található. A csőr kis méretű, felálló. A pediculáris teknőn rövid csőrélek láthatók. Az oldalsó és a mellső komisszura egyenes. A teknők felülete pontozott (punctált), néha gyenge növekedési ráncok láthatók rajtuk. Megjegyzések: Nagyon változatos megjelenésű faj, ennek megfelelően sok alfajt leírtak a vizsgált taxonon belül. GEYER (1889) például 11 szinonim alakot sorolt fel. Ezek közül a L. andleri-t ma már többnyire külön fajként kezelik; elkülönítve szerepel ebben a monográfiában is. A kis példányszám és a rossz megtartás nem teszi lehetővé az alfaj szintű meghatározást, de mindkét példány jól beillik aL. punctata faj általános képébe. PARONA (1885) szintén jól bemutatta a vizsgált faj variabilitását. Példányai között van kerekded körvonalú, teljesen lapos brachiális teknővel rendelkező egyed (pl. 3, figs. 16-17.), megnyúltabb, lekerekített forma, egyformán domború teknőkkel (pl. 3, fig. 24.), pentagonális, lekerekített körvonalú változat (pl. 3, fig. 25.; pl. 4, fig. 6.), valamint néhány szabálytalan, valószínűleg aberráns egyed is (pl. 4, figs. 13-14.). Emellett három változatot is elkülönített a fajon belül (brevis, biplicata, davidsoni). Említésre méltó, hogy a davidsoni erősebben biplikalt, mint a két „biplicata" példány (pl. 4, figs 17-18.). FUCINI (1893) kis méretű, kevésbé megnyúlt körvonalú formákat mutatott be, míg VINASSA DE REGNY (1910) anyaga teljesen kerekded körvonalú, ahol a hosszúság és a szélesség szinte azonos. SIBLÍK (1966) esőcsepp alakú formát ábrázolt, melynél a mellső perem enyhén uniplikált. A közelmúltban AGER (1990) foglalkozott részletesen a brit liász terebratulidákkal. Véleménye szerint a brit területen a L. punctata csak a pliensbachi emeletben fordul elő, előtte más fajok képviselik a Lobothyris nemzetséget. MAUGERI PATANÉ (1924), valamint RÁILEANU & IORDAN (1964) példányának mindkét teknője jóval erősebben domború, mint a hazai anyag. A punctata számos alfaját is ábrázolták, melyek közül a L. punctata carinata (pl. 4, fig. 19.) hasonlít leginkább a magyarországi példányokra. WANNER & KNIPSCHEER (1951) határozása a rossz megtartási állapot miatt ellenőrizhetetlen. GAKOVIC & TCHOUMATCHENCO (1994) példányának a körvo-