Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Elterjedés: A L. andleri a hettangi, a szinemuri és az alsó-pliensbachi képződmények­ben fordul elő. Eddig a Briançonnais zónából (?), a Keleti-Alpokból (Hierlatz, Adnet, Eibenberg), a Déli-Alpokból (Lombardia, Saltrio), Algériából, a Danubikumból (Szvinyica), a Stara Planina-hegységből, a Kis-Kárpátokból (?), a Keleti-Kárpátokból (?) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony, Gerecse, Tata, Pilis) került elő. Lobothyris ? complanata (BÖCKH, 1874) (11. ábra; XIII. tábla 1-3.) 1874 Terebratula (Waldheimia) Bakonica n. sp. var. complanata - BÖCKH: p. 130, pl. 3, fig. 1. 1943 Waldheimia (?) bakonica BÖCKH var. complanata BÖCKH - VÍGH G.: p. 27, pl. 1, fig. 3. 1993b Lobothyris ? complanata (BÖCKH) - DULAI: p. 39, pl. 1, fig. 8. Anyag: Kőris-hegy, Kardosréti Mészkő (1); Páskom, Kardosréti Mészkő (3); Szesztra­hegy, Kardosréti Mészkő (10); Eperkés-hegy, Kardosréti Mészkő (1); Tűzköves-hegy, Kardosréti Mészkő (8). Méretek: Az ábrázolt példány (Szentgál, Tűzköves-hegy) méretei a következők: hosszúság (mm): 15,0 szélesség (mm): 13,8 vastagság (mm): 6,6 Külső morfológia: Kis méretű, kerekded körvonalú forma; néhány példány azonban a mellső peremnél egyenes. A hosszúság nagyobb, mint a szélesség, míg a vastagság a hosszú­ság 1/3-a; emiatt erősen lapított. A búb nyílásszöge körülbelül 85°. Bikonvex forma, a tek­nők azonos mértékben domborúak. A maximális szélesség a hosszúság felénél, míg a maxi­mális vastagság a csőrtől számított 1/3 hosszúságnál mérhető. A csőr kicsi és felálló. A pediculáris teknőn gyenge és rövid csőrélek észlelhetők. Az oldalsó és a mellső komisszura egyenes és éles. Mindkét teknő felszíne sima, díszítetlen. Belső morfológia (11. ábra): Nyélgallér nem észlelhető. Foglemezek nincsenek. A delthyriális üreg keresztmetszetben kör alakú. A fogak és a fogmedrek nem figyelhetők meg a megcsiszolt példányon. Mediánszeptum nincs. A belső zárlemezek keresztmetszet­ben majdnem vízszintesek. A krura nyúlványok nem magasak és enyhén íveltek. Az össze­kötő szalag alacsony és keskeny. Megjegyzések: AL. ? complanata fajt a "Terebratula (Waldheimia)"Bakonica változata­ként írta le BÖCKH (1874). A típuspéldányok sajnos hiányoznak a Magyar Állami Földta­ni Intézet típusgyűjteményéből. A complanata alfajt egészen a közelmúltig a Zeilleria nem­zetséghez sorolták (pl. SIBLÍK, 1993b). A Kardosréti mészkőből származó példányok soro­zatcsiszolatos vizsgálata egyértelműen bizonyította, hogy a BöCKH-féle anyag minden valószínűség szerint a Lobothyris nemzetséghez tartozik. A megcsiszolt példány belső mor­fológiai tulajdonságai erre a nemzetségre utalnak, a szubhorizontális zárlemezek teszik bi­zonytalanná a besorolást. VÍGH G. (1943) a Teke-hegyről és a Hosszúvontatóról írta le BÖCKH (1874) alfaját. A külső morfológia alapján azt feltételezte, hogy a complanata át­meneti alakot alkot a bakonica és az alpina fajok között, sőt bizonytalan átmenetet gon­dolt a rothpletzi felé is. Az azóta elvégzett belső morfológiai vizsgálatok teljes mértékben bebizonyították, hogy ezek a fajok függetlenek egymástól, és különböző nemzetségekbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom