Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (1); Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (4); Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (1). Méretek: A vizsgált példány (Lókúti-domb, 89. réteg) méretei a következők (csak a pediculáris teknő töredéke): hosszúság (mm): 6,9 szélesség (mm): 7,4 vastagság (mm): 7,3 Külső morfológia: Valószínűleg kis méretű forma. A méretek a töredékes megtartás miatt nem értékelhetők. A búb nyílásszöge körülbelül 65°. A csőr kis méretű, erősen ki­emelkedő, de a végén enyhén begörbülő. A ventrális interarea viszonylag keskeny, de magas, felülete erősen ívelt. A pediculáris teknőn lévő árok egészen a búbig követhető. Az árok keresztmetszetben félkör alakú, a búb irányában fokozatosan összeszűkül. A pediculáris teknő bordázott (14-16). A bordák csak kis mértékben emelkednek ki a teknő felszínéből, erősen lekerekítettek. Az árokban is van két borda, l-l borda pedig az árok peremein helyezkedik el. A teknő felszínén gyenge növekedési vonalak figyelhe­tők meg. Megjegyzések: A Dispiriferina-t SIBLÍK (1965) írta le Szlovákiából, majd ROUSSELLE (1977) foglalkozott részletesen a nemzetséggel. VÖRÖS (1997) a szinemuri (Bakony, Vér­tes) és az alsó-pliensbachi (Bakony) képződményekből jelzi aû. segregata hazai előfordulá­sát. A rendelkezésre álló példányok nagyon töredékesek, de a jellegzetes bordázottság a pediculáris teknő árkában így is jól megfigyelhető. A hazai anyag jóval kisebb méretű, mint amit például Di STEFANO (1886) említett (13 mm). Nagyon hasonló faj a Spiriferina mün­steri, de ott az árokban nincsenek bordák. DE GREGORIO (1930) határozása azért bizonyta­lan, mert ábrái nagyon változatos formákat mutatnak. A csőr helyenként sokkal kevésbé görbül be, mint Di STEFANO (1886, 1891) ábráin, egyes példányokon nagyon magasan ki­emelkedő, míg másoknál teljesen lapos, nagyon sok példány szabálytalan, aszimmetrikus körvonalú. BÖHM et al. (1999) hasonló formát (Dispiriferina aff. segregata) említenek ábrá­zolás nélkül az adneti faunából. A leírásuk szerint ezeknél a suberect csőr és a teljesen bor­dázott felszín mellett nagyon sekély mélységű árok alakul ki a pediculáris teknőn, és gyen­gén fejlett, lekerekített bordáik vannak. Asegregata-t már SIBLÍK (1965) a Dispiriferina nem­zetségbe tartozónak vélte, de jelezte a belső morfológiai tulajdonságok ismeretének hiá­nyát, amit azóta sem pótolt senki sorozatcsiszolatok készítésével. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az újonnan gyűjtött anyagokban általában csak néhány egyteknős, töredékes példány kerül elő. Az utóbbi években általános a faj Dispiriferina nemzetségbe sorolása (pl. VÖRÖS, 1997; SIBLÍK, 2002). Elterjedés: A D. segregata a szinemuri és az alsó-pliensbachi kőzetekre jellemző. Eddig Szicíliából (Taormina, Erice, Monte San Giuliano) és a Dunántúli-középhegységből (Ba­kony, Gerecse, Vértes) került elő. SPIRIFERINA nemzetség D'ORBIGNY, 1847 Spiriferina münsteri (DAVIDSON, 1851) (XI. tábla 11-14.) 1874 Spiriferina münsteri DAVIDSON - GEMMELLARO: p. 57, pl. 10, figs. 8-9. ? 1907 Spiriferina di Stefanoi n. f. - DAL PIAZ: p. 20, pl. 1, fig. 6. 1977 Spiriferina münsteri DAVIDSON - ROUSSELLE: p. 155, pl. 1, fig. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom