Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (1); Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (4); Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (1). Méretek: A vizsgált példány (Lókúti-domb, 89. réteg) méretei a következők (csak a pediculáris teknő töredéke): hosszúság (mm): 6,9 szélesség (mm): 7,4 vastagság (mm): 7,3 Külső morfológia: Valószínűleg kis méretű forma. A méretek a töredékes megtartás miatt nem értékelhetők. A búb nyílásszöge körülbelül 65°. A csőr kis méretű, erősen kiemelkedő, de a végén enyhén begörbülő. A ventrális interarea viszonylag keskeny, de magas, felülete erősen ívelt. A pediculáris teknőn lévő árok egészen a búbig követhető. Az árok keresztmetszetben félkör alakú, a búb irányában fokozatosan összeszűkül. A pediculáris teknő bordázott (14-16). A bordák csak kis mértékben emelkednek ki a teknő felszínéből, erősen lekerekítettek. Az árokban is van két borda, l-l borda pedig az árok peremein helyezkedik el. A teknő felszínén gyenge növekedési vonalak figyelhetők meg. Megjegyzések: A Dispiriferina-t SIBLÍK (1965) írta le Szlovákiából, majd ROUSSELLE (1977) foglalkozott részletesen a nemzetséggel. VÖRÖS (1997) a szinemuri (Bakony, Vértes) és az alsó-pliensbachi (Bakony) képződményekből jelzi aû. segregata hazai előfordulását. A rendelkezésre álló példányok nagyon töredékesek, de a jellegzetes bordázottság a pediculáris teknő árkában így is jól megfigyelhető. A hazai anyag jóval kisebb méretű, mint amit például Di STEFANO (1886) említett (13 mm). Nagyon hasonló faj a Spiriferina münsteri, de ott az árokban nincsenek bordák. DE GREGORIO (1930) határozása azért bizonytalan, mert ábrái nagyon változatos formákat mutatnak. A csőr helyenként sokkal kevésbé görbül be, mint Di STEFANO (1886, 1891) ábráin, egyes példányokon nagyon magasan kiemelkedő, míg másoknál teljesen lapos, nagyon sok példány szabálytalan, aszimmetrikus körvonalú. BÖHM et al. (1999) hasonló formát (Dispiriferina aff. segregata) említenek ábrázolás nélkül az adneti faunából. A leírásuk szerint ezeknél a suberect csőr és a teljesen bordázott felszín mellett nagyon sekély mélységű árok alakul ki a pediculáris teknőn, és gyengén fejlett, lekerekített bordáik vannak. Asegregata-t már SIBLÍK (1965) a Dispiriferina nemzetségbe tartozónak vélte, de jelezte a belső morfológiai tulajdonságok ismeretének hiányát, amit azóta sem pótolt senki sorozatcsiszolatok készítésével. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az újonnan gyűjtött anyagokban általában csak néhány egyteknős, töredékes példány kerül elő. Az utóbbi években általános a faj Dispiriferina nemzetségbe sorolása (pl. VÖRÖS, 1997; SIBLÍK, 2002). Elterjedés: A D. segregata a szinemuri és az alsó-pliensbachi kőzetekre jellemző. Eddig Szicíliából (Taormina, Erice, Monte San Giuliano) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony, Gerecse, Vértes) került elő. SPIRIFERINA nemzetség D'ORBIGNY, 1847 Spiriferina münsteri (DAVIDSON, 1851) (XI. tábla 11-14.) 1874 Spiriferina münsteri DAVIDSON - GEMMELLARO: p. 57, pl. 10, figs. 8-9. ? 1907 Spiriferina di Stefanoi n. f. - DAL PIAZ: p. 20, pl. 1, fig. 6. 1977 Spiriferina münsteri DAVIDSON - ROUSSELLE: p. 155, pl. 1, fig. 1.