Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)
Rendszertani leírások
látszik. DE GREGORIO (1930) ábráján a csőr nagy méretű, és a ventrális interarea is viszonylag magas. RENZ (1932) két változatot is elkülönített a tárgyalt fajon belül, melyeket MANCENIDO (1993a) a L. obtusa fajba sorolt. A corfiotica valóban obtusa-szerű, az odyssei alfajnál viszont bizonytalanságot okoz az 1. ábrán látható gyenge radiális bordázottság. MANCENIDO (1993a) szerint azonban nem valódi bordákról van szó, hanem belső vonalazottság látható az átlátszó héjon keresztül. BÖHM et al. (1999) azonosnak tekintik a L. obtusa és aL. sicula fajokat, ebben a munkában viszont külön fajként szerepelnek. Egy későbbi munkájában SIBLÍK (2002) ismét külön fajként szerepelteti őket. AL. sicula előfordulását VÖRÖS (1982, 1997) a bakonyi alsóés felső-pliensbachi képződményekből is említette, VÖRÖS et al. (2003) pedig Schafberg környékén találták meg a faj képviselőit mind a szinemuri, mind a pliensbachi képződményekben. Elterjedés: A vizsgált faj a szinemuri és a pliensbachi emeletben fordul elő. Eddig az Északi Mészkőalpokból (Vils, Schafberg), a Déli-Alpokból (Gozzano, Trento), Szicíliából (Erice, Trapani, Monte San Giuliano ?), valamint a Dunántúli-középhegységből (Bakony) írták le. Liospiriferina sylvia (GEMMELLARO, 1878) (X. tábla 14-16. és XI. tábla 1-3.) 1878 Spiriferina Sylvia n. sp. - GEMMELLARO: p. 410, pl. 31, figs. 27-33. 1895 Spiriferina Sylvia GEMMELLARO - FUCINI: p. 158, pl. 6, figs. 11, 14-17. 1937 Spiriferina sylvia GEMMELLARO - ORMÓS: p. 18, pl. 1, fig. 2. 1992 Liospiriferina sylvia (GEMMELLARO) - DULAI: p. 61, pl. 3, fig. 4. non: 1895 Spiriferina Sylvia GEMMELLARO - FUCINI: p. 158, pl. 6, figs. 12-13. Anyag: Sümeg, Városi-erdő (1); Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (1); Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (1). Méretek: Az ábrázolt példányok (Lókúti-domb, 2. réteg, és Márkó, 22. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 16,3 7,0 szélesség (mm): 21,5 10,6 vastagság (mm): 18,2 9,2 Külső morfológia: Közepes méretű, deltoid körvonalú forma. A szélesség jóval nagyobb, mint a hosszúság, a vastagság szintén meghaladja a hosszúság értékét. A búb nyílásszöge körülbelül 105°, a másik példánynál 95°. Bikonvex forma. A brachiális teknő közepesen domború, a pediculáris teknő erősen kihegyesedő, kúp alakú. A legnagyobb szélesség és a legnagyobb vastagság a komisszura síkjába esik. A brachiális teknő búbja kis méretű, erősen begörbülő. A csőr kis méretű, kihegyesedő. A ventrális interarea egyenlő oldalú háromszög alakú, felülete sík. Az interarea szélessége a teljes szélesség felét foglalja el, peremét elmosódó, lekerekített élek szegélyezik. A delthyrium az interarea 1/3 részére terjed ki. Az oldalsó és a mellső komisszura egy síkban fekszik, mindössze a mellső peremnél található egy kis méretű beöblösödés, aminek szélessége a teljes szélesség 1/4-e, mélysége minimális. A teknők felszínén helyenként gyenge növekedési ráncok figyelhetők meg. Megjegyzések: A tárgyalt taxon nagyon hasonlít a L. darwini fajhoz. Elkülönítésüket a pediculáris teknő interareájának a komisszura síkkal bezárt szöge teszi lehetővé. A L. sylvia esetében ez a szög körülbelül 45°, míg a L. darwini esetében 80-85°. Hasonló még a L. statira, azonban GEMMELLARO (1874) ábráján (pl. 10, fig. 3.) határozottabb árok mutatkozik a pediculáris teknőn, Di STEFANO (1891) példányán (pl. 1, fig. 5.) pedig a csőr enyhén begörbül,
