Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Liospiriferina obtusa (OPPEL, 1861) (X. tábla 1-3.) 1861 Spiriferina (cf. angulata) obtusa n. sp. - OPPEL: p. 542, pl. 11, fig. 8. 1879 Spiriferina obtusa OPPEL - UHLIG: p. 13, pl. 1, fig. 5. ? 1880 Spiriferina obtusa OPPEL - CANAVARI: p. 335, pl. 3, fig. 9. 1889 Spiriferina obtusa OPPEL - GEYER: p. 75, pl. 8, figs. 13-15, pl. 9, figs. 1-5. ? 1895 Spiriferina obtusa OPPEL - FUCINI: p. 151, pi. 6, figs. 8-9. 1900 Spiriferina cf. angulata OPPEL - BÖSE & SCHLOSSER: p. 199, pl. 18, figs. 20, 23,25. ? 1920 Spiriferina angulata OPPEL var. obtusa OPPEL - DARESTE DE LA CHAVENNE: p. 47, pl. 3, fig. 14. 1930 Spiriferina sicula GEMMELLARO - DE GREGORIO: p. 44, pi. 13, fig. 22. 1932 Spiriferina sicula GEMMELLARO var. corfiotica n. var. - RENZ: p. 16, pl. 1, figs. 3-4. ? 1932 Spiriferina sicula GEMMELLARO var. Odyssei n. var. - RENZ: p. 19, pl. 1, fig. 1. ? 1943 Spiriferina obtusa OPPEL - VÍGH G.: p. 55, pi. 3, fig. 33. 1943 Spiriferina obtusa OPPEL - VÍGH G.: p. 55, pl. 3, figs. 34-35. 1992 Liospiriferina obtusa (OPPEL) - DULAI: p. 56, pi. 2, fig. 5. 1993a Liospiriferina obtusa (OPPEL) - SIBLÍK: pl. 2, fig. 5. 1993b Liospiriferina obtusa (OPPEL) - SIBLÍK: p. 971, pi. 2, fig. 6. 2003 Liospiriferina obtusa (OPPEL) - VÖRÖS et al.: p. 74, pl. 7, figs. 14-17. non: 1893-Spiriferina obtusa OPPEL - PARONA: p. 23, pl. 1, fig. 12. non: 1967 Spiriferina obtusa OPPEL - SACCHI VIALLI & CANTALUPPI: p. 89, pi. 13, fig. 8. Anyag: Sümeg, Városi-erdő (8); Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (33); Márkó, Somhegy, Isztiméri Mészkő (28); Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (1). Méretek: Az ábrázolt példány (Lókúti-domb, 92. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 13,4 szélesség (mm): 16,1 vastagság (mm): 10,1 Külső morfológia: Közepes méretű, lekerekített, szabálytalan ötszög körvonalú forma. Az oldalsó peremeknél nagyon erősen, míg a mellső peremnél gyengén kerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 90°. A szélesség nagyobb, mint a hosszúság, a vastagság a hosszúság 3/4-e. Bikonvex forma, a két teknő azonos mértékben domború. A legnagyobb szélesség a mellső peremtől számított 1/3 hosszúságnál, a legnagyobb vastagság a hosszúság felénél mérhető. A brachiális teknő búbja kis méretű, alig emelkedik ki a teknő felszínéből. A pediculáris csőr közepes méretű, erősen begörbülő. A ventrális interarea erősen ívelt felületű, szabályos háromszög alakú. A delthyrium az interarea 1/3-át teszi ki. Az oldalsó komisszura egyenes, a mellső peremhez közeledve enyhén kitér a pediculáris teknő irányába. A mellső komisszura erősen uniplikált. A komisszura beöblösödésének magassága elérheti a teljes magasság felét, a szélessége nagyobb, mint a teljes szélesség 1/3-a. Az árok a pediculáris teknőn a hosszúság 2/3-áig észlelhető. A mellső perem közelében jelentős mélységű, majd a búb felé haladva fokozatosan összeszűkül és lecsökken a mélysége. Az árok pereme lekerekített, él nem keletkezik. A brachiális teknőn csak röviden követhető kiemelkedést okoz. A két teknő felszínén csak gyenge növekedési ráncok láthatók. Megjegyzések: VÖRÖS (1982, 1997) a hazai szinemuriból (Bakony, Gerecse, Tata), valamint az alsó-pliensbachiból (Bakony) egyaránt ismertette a vizsgált taxont. Tatáról már koráb-