Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Liospiriferina acuta (STUR in GEYER, 1889) (VII. tábla 13-15.) 1889 Spiriferina acuta n. sp. - STUR in GEYER: p. 77, pl. 9, fig. 6. 1937 Spiriferina acuta STUR - ORMÓS: p. 17, pl. 1, fig. 1. 1992 Liospiriferina acuta (STUR) - DULAI: p. 60, pi. 3, fig. 3. Anyag: Lókúti-domb, Pisznicei Mészkő (2). Méretek: Az ábrázolt példány (Lókúti-domb, 91. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 12,2 szélesség (mm): 12,4 vastagság (mm): 9,4 Külső morfológia: Kis méretű, lekerekített deltoid körvonalú forma. A mellső peremnél erősen, míg az oldalsó peremeknél kevésbé lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 90°. Az ábrázolt példányon a hosszúság azonos a szélességgel, de a töredékes megtartási állapot miatt a szélesség nagyobb lehet. A vastagság a hosszúság 4/5-e. Bikonvex forma, a pediculáris teknő domborúsága nagyobb, mint a brachiális teknőé. A legnagyobb szélesség a hosszúság felétől a mellső perem felé tolódott, a legnagyobb vastagság a mellső peremtől számított 1/3 hosszúságnál mérhető. A csőr kis méretű, erősen ráhajlik a ventrális interarea végére. A ventrális interarea nem széles, de viszonylag magas. A brachiális teknő búbja kicsi, a rossz megtartás miatt nehezen vizsgálható. Az oldalsó komisszura lefutása nem követhető a példányon. A mellső komisszura szulkált. A komisszura beöblösödésének szélessége a teljes szélesség 2/3-át, magassága a vastagság felét foglalja el. Az árok V-alakot formál, enyhén domború szárakkal, mely a pediculáris teknőn a hosszúság 2/3-áig, a brachiális teknőn pedig a hosszúság feléig követhető. A teknők felszíne általában sima, helyenként növekedési ráncok figyelhetők meg. Megjegyzések: A Liospiriferina nemzetséggel részletesen foglalkozott ROUSSELLE (1977), valamint ALMÉRAS & FAÚRÉ (2000). Az olaszországi Calcare Massiccio formációból POZZA (1992) írta le a Cingolospiriferina nemzetséget, amit ALMÉRAS & FAÚRÉ (2000) kérdőjellel összevontak a Liospiriferina-val. CARTER et al. (1994) a Liospiriferina nemzetséget szinonimnak tekintették a Spiriferina-val, míg POZZA (1992) Cingolospiriferina nemzetségét a Calyptoria-va\. A Liospiriferina összevonását a Spiriferina-va\ nem tartom indokoltnak, emiatt ebben a monográfiában elkülönítve kezelem a két nemzetséget. A tárgyalt brachiopoda hasonlít a L. obtusa és a L. sicula fajokhoz. Megbízható elkülönítést biztosít a L. acuta pediculáris teknőjén jelentkező Vkeresztmetszetű árok. A másik két fajnál a beöblösödés nagyobb méretű, és a keresztmetszete sokkal íveltebb. A L. sicula ezen kívül jóval nagyobb méretű, és szárnyszerűen kiszélesedik. ORMÓS (1937) szerint a kék-hegyi példányok nagy része teljesen megegyezik GEYER (1889) hierlatzbergi brachiopodáival, de némelyik átmenetet mutat aL. obtusa felé. VÖRÖS (1997) a bakonyi felső-szinemuri képződményekből szintén ismertette a L. acuta-t. GEORGESCU (1993) leírás és ábrázolás nélkül említette Dél-Bánát területéről. Elterjedés: A L. acuta a hettangi és a szinemuri emeletekre jellemző. Eddig az Északi Mészkőalpokból (Hierlatz), Dél-Bánátból (?) és a Dunántúli-középhegységből (Bakony) került elő.