Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

Elterjedés: A G. ? urkutica eddig csak a magyarországi szinemuri képződményekből ismert. Rhynchonella" triquetra GEMMELLARO, 1874 (9. ábra; VII. tábla 10-12.) 1874 Rhynchonella triquetra n. sp. - GEMMELLARO: p. 74, pl. 11, fig. 13. 1882 Rhynchonella subtriquetra n. sp. - CANAVARI: p. 131, pl. 15, fig. 6. 1888 Rhynchonella subtriquetra CANAVARI - CANAVARI: p. 67, pl. 1, fig. 6. 1893 Rhynchonella subtriquetra CANAVARI - FUCINI: p. 298, pl. 1, fig. 6. 1898 Rhynchonella triquetra GEMMELLARO - BÖSE: p. 207, pl. 15, figs. 14-15. 1912 Rhynchonella triquetra GEMMELLARO - HAAS, O.: p. 235, pi. 19, figs. 12-13. ? 1912 Rhynchonella triquetra GEMMELLARO var. Boeseana n. var. - HAAS, O.: p. 235, pi. 19, figs. 5-1. Anyag: Póckő, Pisznicei Mészkő (5); Kisgerecse, Pisznicei Mészkő (13); Vöröshídi-kőfejtő, Pisznicei Mészkő (11). Méretek: Az ábrázolt példány (Kisgerecse, 4. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 7,1 szélesség (mm): 6,4 vastagság (mm): 4,4 Külső morfológia: Kis méretű, esőcsepphez hasonló körvonalú forma. A mellső peremnél erősen lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 80°. A hosszúság kissé nagyobb a szélességnél, a vastagság a hosszúság 2/3-a. Bikonvex forma, a két teknő körülbelül azonos mértékben domború. A legnagyobb szélesség a mellső peremtől számított 1/3 hosszúságnál, míg a legnagyobb vastagság a hosszúság felénél található. A csőr kis méretű, felálló. Határozott csőrélek és planareák nem észlelhetők. Az oldalsó komisszura egyenes, majd zegzugos lefutású. A mellső komisszura egyenes, a váltakozó bordák miatt zegzugos lefutású. Mindkét teknő bordázott (10-11). A bordák lekerekített háromszög keresztmetszetűek, és nem emelkednek ki erősen a teknők felszínéből. A búbtól kissé szétseprűződve, elágazás nélkül futnak a mellső peremig. Belső morfológia (9. ábra): A megcsiszolt példány mindkét teknője rendkívül vastag héjú. A foglemezek nem párhuzamosak, a delthyriális üreg lekerekített trapéz keresztmetszetű. A búbüregek lekerekítettek, keskenyek. Nyélgallér és mediánszeptum nincs. A fogmeder viszonylag széles, de nem mély. A fogak rövidek és tagolatlanok. A zárlemezek majdnem horizontálisak. A krura lemezek viszonylag hosszúak. Kezdetben ívelt horizontális keresztmetszetet mutatnak, majd elkeskenyednek. Végül ismét kiszélesednek, de ekkor már vertikális helyzetűek. Megjegyzések: A kis méretű faj Magyarországon eddig csak a Gerecséből került elő. Az irodalomban GEMMELLARO (1874) és BÖSE (1898) anyaga mutat a hazai példányainkkal nagy hasonlóságot, bár BÖSE (1898) példányainak a mérete jóval nagyobb, akár a GEMMELLARO (1874) által ábrázolt, akár a magyarországi brachiopodák méreténél. A CANAVARI (1882) által leírt "R."subtriquetra faj külső morfológiája nem különbözik lényegesen a tárgyalt fajtól, talán a körvonala kissé jobban lekerekített. HAAS, O. (1912) új alfajának (boeseana) erősebbek a bordái, és háromszög alakú a körvonala, a kerekded körvonalú típussal szemben. Hasonlít a Prionorhynchia ? hagaviensis faj, de ez utóbbinak nagyobb a mérete és szögletesebb a körvonala. A vöröshídi anyagból sorozatcsiszolatok készültek,