Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)

Rendszertani leírások

liászban pedig VÍGH GY. (1913) bukkant rá a vizsgált fajra. ORMÓS (1937) ábrázolás nélkül írta le a tárgyalt fajt a Kék-hegyről, és megemlítette, hogy a bakonyi anyagban nem lehet elkülöníteni egymástól a cartieri és retusifrons fajokat. A lókúti rétegsorban jelentkező két forma valószínűleg két különböző ökotípust képvisel. A feltehetően különböző hátságokról származó példányok jól tükrözik, hogy a hátságok eltérő fizikai paraméterekkel rendelkeztek. A rétegsor felső részéből előkerült laposabb példányok állnak közelebb az irodalomból jól ismert formához és a többi hazai lelőhely anyagához. VÖRÖS et al. (2003) erősen konvex cartieri példányokat is említenek Schafberg környékéről, amelyek hasonlítanak a Lókútidomb gömbölyded cartieri anyagához. Elterjedés: A C. cartieri a hettangi és a szinemuri emeletekre jellemző. Eddig Svájcból (Briançonnais zóna), az Északi Mészkőalpokból (Hierlatz, Schafberg), a Déli-Alpokból (Bergamo), valamint a Dunántúli-középhegységből (Bakony, Gerecse, Pilis, Tata) említették előfordulását. Cuneirhynchia fraasi (OPPEL, 1861) (VI. tábla 4-6.) 1861 Rhynchonella Fraasi n. sp. - OPPEL: p. 543, pl. 12, fig. 3. 1869 Rhynchonella sp. ind. cfr. Rh. Fraasi OPPEL - ZITTEL: p. 130, pl. 14, fig. 18. 1883 Rhynchonella cfr. Fraasi OPPEL - CANAVARI: p. 100, pl. 11, fig. 4. 1889 Rhynchonella Fraasi OPPEL - GEYER: p. 52, pl. 6, figs. 18-24. 1907 Rhynchonella Fraasi OPPEL - DAL PIAZ: p. 31, pi. 2, fig. 7. 1920 Rhynchonella cf. Fraasi OPPEL - DARESTE DE LA CHAVANNE: p. 21, pl. 1, fig. 7. 1993a Rhynchonella" fraasi OPPEL - SIBLÍK: pl. 2, figs. 7-8. 1993b Rhynchonella" fraasi OPPEL - SIBLÍK: p. 969, pi. l,"figs. 7-?8. 1994 Rhynchonella" fraasi OPPEL - SIBLÍK in LOBITZER et al: pl. 1, fig. 5. 1999 Prionorhynchia fraasi (OPPEL) - BÖHM et al.: p. 196, pl. 30, figs. 1-5. Anyag: Márkó, Som-hegy, Isztiméri Mészkő (2); Póckő, Pisznicei Mészkő (3); Kisgerecse, Pisznicei Mészkő (2). Méretek: Az ábrázolt példány (Márkó, 20. réteg) méretei a következők: hosszúság (mm): 10,4 szélesség (mm): 12,7 vastagság (mm): 5,7 Külső' morfológia: Közepes termetű, háromszög körvonalú forma. A mellső peremnél erősen lekerekített. A búb nyílásszöge körülbelül 100°. A szélesség nagyobb, mint a hosszúság, míg a vastagság a szélesség felénél is kisebb. Bikonvex forma, a két teknő körülbelül azonos mértékben domború. A legnagyobb szélesség a mellső peremtől számított 1/3 hoszszúságnál, míg a legnagyobb vastagság a hosszúság felénél található. A csőr kis méretű, enyhén felálló. A pediculáris teknőn erősebb, a brachiális teknőn gyengébb csőrélek vannak. Közöttük keskeny, bemélyedő planareák figyelhetők meg. Az oldalsó komisszúrák enyhén kiemelkedők, a pediculáris csőrélek közelében futnak; kezdetben egyenesek, majd zegzugos lefutásúvá válnak. A mellső komisszura egyenes, a váltakozó bordák miatt zegzugos lefutású. Mindkét teknő bordázott (14-15). A bordák háromszög keresztmetszetűek, nem emelkednek ki erősen a teknők felszínéből, sőt a búb felé haladva fokozatosan gyengülnek. A búbtól szétseprűződve, elágazás nélkül haladnak a mellső perem felé.