Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 27. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája II. Rendszertani leírások (Zirc, 2003)
Rendszertani leírások
Mészkőből gyűjtött példányok általában kisebbek, mint a Pisznicei Mészkőben és az Isztiméri Mészkőben talált anyag. A pentagonális forma, amennyiben erősen lekerekített a körvonala, hasonlít a Z. alpina-hoz. Ez utóbbi esetében azonban a körvonal szinte szabályos kör alakú és eltérés mutatkozik a csőr görbületében is. CANAVARI (1883) példánya a fenti ismérvek alapján inkább a Z. alpina-hoz sorolható. A háromszög körvonalú Z. mutabilis a Z. choffati fajhoz hasonlít, azonban a két fajnál eltérő a domborúság mértéke, a maximális vastagság és a maximális szélesség helye. BÖCKH (1874) ábrái nagyon változatos képet mutatnak. Néhány példány jól beleillik a mutabilis fajról alkotott képbe (pl. 1, figs. 3, 8.), de a 4., 5., és 6. ábra a nagyon erősen homorú anterior körvonal miatt, az erősen domborodó teknők miatt (4. a), valamint a teknőkön jelentkező árkok miatt inkább a perforata fajhoz állnak közelebb. Szintén fennáll a hasonlóság a Zeilleria cor felé is, amit már BÖCKH (1874) is észlelt. Az egyetlen nézetben közölt 9. ábra a külső morfológia alapján akár a Bakonyithyris nemzetséghez is tartozhat. Ugyanakkor az új fajként leírt herendica teljesen megfelel a mutabilis általános megjelenésének. FUCINI (1895) hatalmas termetű (17-18 mm) pentagonális formákat ismertetett. VÍGH G. (1943) a Z. mutabilis változatosságát hangsúlyozva átmeneti alakokat tételezett fel számos más faj felé (cornuta, perforata, stapia, herendica, choffati; pl. 1, figs. 11-14.). Az ábrázolt példányok közül csak az első hármat (pl. 1, figs. 9-11.) sorolnám a mutabilis-hoz, míg a másik három (pl. 1, figs. 12-14.) már inkább a choffati-hoz tartozik. NUCUBIDZE (1949) Z. mutabilis var. dentata néven leírt brachiopodájánál az átlagosnál sokkal erősebben domború mindkét teknő, a körvonal pedig lekerekített. Ábrázolás nélkül ismertette a mutabilis-t ORMÓS (1937) a Kék-hegy faunájából, HOFMANN (1884) a Gerecséből, KOCH (1909) és VÍGH G. in FÜLÖP (1975) Tatáról, VÍGH GY. (1913) a Pilisből, PEVNY (1966) pedig a Kis-Kárpátokból. A bakonyi pliensbachiból VÖRÖS (1982,1997) említette a faj jelenlétét. SIBLÍK (1964) csak sorozatcsiszolati rajzokat közölt. ANTOSTCHENKO (1973) a Spinulothyris nemzetségbe sorolta a mutabilis-t, de a későbbi szerzők nem követték az álláspontját. DELANCE (1974) monográfiája nem foglalkozott részletesen a mutabilis fajjal, de a filogenetikai kapcsolatokat elemző ábráján (p. 391) a Zeilleria perforata-bó\ ágazik el a hettangi és szinemuri határánál. Az ábrán a mutabilis elterjedése csak a szinemuri legelejére korlátozódik, ami kiegészítésre szorul, hiszen a hazai anyagban a hettangitól a pliensbachi képződményekig ismerjük. A SIBLÍK (1993a, 1994 in LOBITZER et al.) munkáiban ábrázolt példányt a szerző saját revíziója után átsorolta a Z. choffati fajba (BÖHM et al., 1999). A Schafberg környéki Hierlatzi Mészkövek egyik leggyakoribb brachiopodája a Z. mutabilis, de előfordul a területen előbukkanó pliensbachi vörös mészkövekben is (VÖRÖS et al., 2003). Elterjedés: A Z. mutabilis a hettangi, a szinemuri és a pliensbachi emeletekre jellemző. Eddig a Briançonnais zónából, az Északi Mészkőalpokból (Hierlatz, Steinplatte, Adnet, Schafberg), a Déli-Alpokból (Saltrio, Gozzano, Sospirolo, Trento), az Északi-Appenninekből (Monte Pisano), a Nyugati-Kárpátokból (Nagy-Fátra, Kis-Kárpátok?), a Kaukázusból, valamint a Dunántúli-középhegységből (Bakony, Gerecse, Tata, Pilis) ismert. Zeilleria perforata (PIETTE, 1856) (21. ábra; XVII. tábla 1-4.) ? 1879 Waldheimia perforata PIETTE - NEUMAYR: p. 11, pl. 1, fig. 7. 1884 Waldheimia (Zeilleria) perforata PIETTE - HAAS, H.: p. 26, pl. 4, fig. 9. 1886 Waldheimia perforata Pl ETTE - ROTHPLETZ: p. 122, pl. 8, fig. 16. ? 1893 Waldheimia perforata PIETTE - FUCINI: p. 34, pl. 1, fig. 3. 1909 Waldheimia (Zeilleria) perforata PIETTE - TRAUTH: p. 71, pl. 2, fig. 11.
