Dulai Alfréd: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 26. - A Dunántúli-középhegység hettangi és kora-szinemuri (kora-jura) brachiopoda faunája I. Diverzitás, rétegtani elterjedés, paleoökológia, paleobiogeográfia, faunafejlődés (Zirc, 2002)

Lelőhelyek és faunák - Bakony hegység - A Kardosréti Mészkő lelőhelyei

Gastropoda: Trochoidea sp. 1 Amberleyoidea sp. 1 Neritopsidae ? sp. 1 Zygopleuridae ? sp. 1 Coelostylinidae ? sp. 1 Bivalvia: Mytiloida sp. 1 6. Lókút, Lókúti-domb A lelőhely Lókút községtől 1 km-re keletre található. A kutatóárokban az alsó-jurától az alsó-krétáig tartó, közel folyamatos rétegsor tárul fel. A mikrites, ooidos, gyengén brachiopodás Kardosréti Mészkőre üledékhézaggal és jelentős fácieskülönbséggel települ a vöröses színű, alsó-szinemuri Pisznicei Mészkő. Ez utóbbi faunáját gyűjtötte be az 1987-es Laczkó-tábor, amely anyag később részletes bemutatásra kerül. TAEGER (1911) említette a Dachsteini típusú liász mészkőre települő alsó-liász brachiopodás mészkövet. WEIN (1934) vázlatos szelvényrajzot közölt a „lókúti legelő" területéről. TELEGDI-ROTH (1934) pontosította a rétegsor leírását, majd KOVÁCS (1936) a liász képződmények faunáját dolgozta fel. KONDA (1970) üledékföldtani vizsgálatai során a Lókútidomb - Kávás-hegy területén végezte talán a legrészletesebb munkát, kimutatva a folyamatos és az üledékhézagos rétegsorokat a környéken. GÉCZY (1970,1971,1976) a Lókúti-domb pliensbachi ammoniteszeiről, míg GÉCZY (1971,1972) a lelőhely szinemuri ammoniteszeiről közöl adatokat. GALÁCZ & VÖRÖS (1989) munkájában megtalálható a Lókúti-domb szelvénye FÜLÖP (1971) nyomán, valamint a Pisznicei Mészkő részletes szelvénye. A sárgásszürke, onkoidos, mikrites Kardosréti Mészkő a legalsó kőfejtőudvarban bukkan elő. Az onkoidok átmérője általában 4-5 mm, ritkábban 6-7 mm. Az onkoidos képződményre egy hullámos felszín mentén ooidos mészkő települ. Az ooidok jól osztályozottak, átmérőjük körülbelül 1 mm. A magasabban fekvő rétegekben az ooidok kőzetalkotó mennyiségben fordulnak elő. Az ooidok magjában pelletek vannak. A bekérgezés nélküli pelletek szintén gyakoriak az ooidok között (belső borító, 3. kép). A mátrixot durva pátit alkotja, amely néhány bioklasztot is tartalmaz. Az ősmaradványok gyakoriak a vékonycsiszol átokban és a felületi csiszolatokban, de ezek kiszabadítása a kőzetből nagyon ritkán sikerül. Az ismertetett fauna az ooidos mészkőből származik: Brachiopoda: Calcirhynchia plicatissima (QUENSTEDT) 3 Salgirella cf. albertii (OPPEL) 1 Lobothyris ovatissimaeformis (BÖCKH) 5 Lobothyris ? subgregaria (DAL PIAZ) 7 Echinoidea: Echinoidea gen. et sp. indet. 1 7. Eplény, Kávás-hegy A lelőhely Lókút és Eplény községek között, az előző lelőhelytől pár száz méterre található. A gyűjtést a Kávás-hegy nyugati, Lókút felé eső oldalában végeztem. A kutatástörténet nagy vonalakban megegyezik a Lókúti-domb kutatástörténetével. Mindenképpen említésre méltó a területen KOVÁCS (1934, 1949, 1951) munkássága. KONDA (1970) brachiopodákat és apró, szabályos Echinoideákat említ a Dachsteini típusú liász mészkőből.