Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)

ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A fajok és a lelőhelyadatok felsorolása / List of species and places of occurence

fordul elő. Magyarországon szórványos előfordulású (L). Zengolegy faunánk egyik országosan is ritka, montán eleme, melynek első adata még a XIX. század második feléből származik a Soproni-hegységből (FÁSZL 1878). A Bakonyból a Hárskút melletti Esztergálivölgyben sikerült először gyűjteni. Egyelőre csak a Magas-Bakony három pontjáról, a Mátrából, az Őrségből (valamint a Soproni-hegységből) ismerjük. Főleg erdőkben, erdei utakon, tisztásokon, erdőszéleken bukkanhatunk rá. Imágója május közepétől, június közepéig repül. Virágválasztása: Cirsium oleraceum, Rubus ideaus. Lelőhelyei: Esztergáli-völgy: 1977.06.02, 12, TS - Kék-hegy: 1997.05.17, lcf, TS, + MAL Szarvaskúti-bükkös: 1999.06.14, lcf, TS, +MAL. Chrysotoxum intermedium Meigen, 1822 Elterjedése: Európa, Transzkaukázus, Kazahsztán, Közép-Ázsia, Afganisztán, Kisázsia, Észak-Afrika. Melegkedvelő faj, Közép-Európa déli részében és Dél-Európában gyakoribb. Magyarországon mérsékelten gyakori (III.), minden nagyobb tájegységünkről előkerült, de előfordulása hézagos. A Bakonyvidéken egyelőre az Északi-Bakonyból, a Keszthelyi-hegységből és a Balaton-felvidékről ismerjük. Elsősorban erdős vidékeken, erdőkben, erdei utakon, tisztásokon található. Imágója április végétől szeptember közepéig repül. Rajzásában kiemelkedő csúcs nem figyelhető meg. Szalay-Marzsó László szerint a faj lárvája a kukorica kártevői közül a kukorica-gyökértetű (Tetraneura ulmi) fontos természetes ellensége (SZALAY-MARZSÓ 1962). Virágválasztása: Hedem helix, Lythrum salicaria, Mentha pulegium, Ranunculus repens, Raphanus raphanistum, Rubus ideaus, Torilis arvensis. Első említése a Bakonyvidékről SZILÁDY (1941) dolgozatában szerepel Tihanyból. Lelőhelyei: Badacsony-hegy: 1998.05.13, lcf, TS, + MAL - Balatonfűzfő: 1960.09.16, 12, A - Csengő-hegy (Zirc): 1999.05.27, lcf, TS - Csopak: 1960.08.29, 12, NF; 1960.09.14, 12, NF - Kis-erdő-tető: 1983.06.24, lcf, TS - Kis-láz: 1999.05.13, lcf, TS, +MAL Kovácsi-hegy: 1997.08.19, 2cf 12, TS - Péter-hegy: 1998.04.26, lcf, TS - Szömörkevölgy: 2000.05.09, lcf, TS - Tepécs-hegy: 1999.05.24, lcf, TS. Chrysotoxum lineare (Zetterstedt, 1819) Jellegzetesen keskeny és párhuzamos potrohú zengolegy. Elterjedése: Európa, Kazahsztán. Közép-Európában nagyon ritka és lokális. Magyarországon ritka előfordulású (IL), eddig az ország kevés pontjáról, túlnyomórészt a síkságokról került elő kis egyedszámban. Nálunk elsősorban a síkságokra jellemző ritkább faj, mely azonban nem hiányzik a dombvidékről sem. Kivételesen nagyobb egyedszámban is sikerült gyűjteni az Alföldön (Csongrád: Bokros, Tiszafüred: Fekete-rét). A Bakonynak is főleg a peremvidékén került elő, a Balaton-felvidék több, valamint a Keleti-Bakony egy pontján. Imágója június eleje és augusztus eleje között repül. Virágválasztása: Cirsium arvense. Lelőhelyei: Csór: 1966.07.12, lcT, PJ - Fenyős-domb: 2000.08.02, 2Cf, 12, TS - Külső-tó: 1958.06.04, 12, ZSIG - Tapolca: 1990.06.12, 12, NL.