Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)

ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A fajok és a lelőhelyadatok felsorolása / List of species and places of occurence

Temnostoma méridionale Krivosheina & Mamaev, 1962 Elterjedése: A Palearktikus Diptera Katalógusban (PECK 1988) csak az egykori Szovjetunióból származó adatai szerepelnek, de időközben Európában sokfelé megtalálták. Magyarországról faunára újként a Bakonyvidékről közölték (TÓTH 1997), egyelőre a szórványos előfordulású (I.) fajok között tartjuk nyilván. Újabban a Hanságban is előkerült (publikálatlan adat). A Bakonyban csak az Északi-Bakony néhány és a Balaton-felvidék egy pontján került elő. Imágóját április közepétől július végéig gyűjtötték. Virágválasztása: Crataegus monogyna, Ligustrum vulgare. Lelőhelyei: Ciklámenes-erdő: 1998.05.01., ÍCf, TS, +MAL-Farkasgyepű: 2000.04.19, lcf, TS - Kék-hegy: 1998.07.05, lcf, TS - Sátorma-hegy: 2000.07.26, lcf, TS - Szarvaskút: 1981.05.23, lcf, TS; 1998.07.07, 2cf, TS; 1997.05.18, lcf, TS. Temnostoma vespiforme (Linnaeus, 1758) Elterjedése: Európa, Transzkaukázus, Kazahsztán, Szibéria, Távol-Kelet, Japán, Nearktikus Régió. Közép-Európában általában ritka, lokálisan, elsősorban hegyvidékeken gyakoribb is lehet. Magyarországon ritka előfordulású (IL), eddig csak domb- és hegyvidékeken gyűjtötték. A Bakonyvidéken főleg az Eszaki-Bakonyra jellemző, de előkerült a Bakonyalja egy pontján is. Erdős vidékeken, főleg öreg lomboserdőkben, vágásokban, tisztásokon, erdei utakon, meleg és napos erdőszéleken található. Lárvája szaprofág, korhadó, nedves nyírfatörzsben és más fákban fejlődik. Imágóját május elejétől augusztus elejéig gyűjtötték. Rajzásának maximuma május közepére esik. Valószínűleg bivoltin, de a második nemzedéke nagyon gyenge. Virágválasztása: Aegopodium podagraria, Anthriscus sylvestris, Clematis vitaiba, Cornus sanguinea, Crataegus monogyna, Ligustrum vulgare, Ranunculus repens, Rubus ideaus, Sambucus ebulus. Lelőhelyei: Borostyán-hegy: 1998.05.05, 12, TS, + MAL - Csengő-hegy (Zirc): 1999.05.27, 12, TS - Dudar: 1992.05.14, 2Cf, TS - Gerence-völgy (Bakonyszücs): 1998.05.01, lcf, TS, +MAL - Kis-Holomány: 1999.05.11, lcf, TS - Középső-Hajag: 1999.08.10, lcf, TS - Németbánya: 1964.06.12, lcf, PJ; 1964.06.14, lcf, PJ - Ördög-árok: 1989.05.18, 2cf, TS - Pápakovácsi: 2000.07.25, lcf, TS - Szarvaskút: 1986.06.14, lcf, TS; 1998.07.07, 12, TS - Tündérmajor: 1986.06.14, lcf, TS. Trichopsomyia Williston, 1888 [Syn. Parapenium Collin, 1952] Közepesnél kisebb zengolegyek. Lárvájuk valószínűleg afidofág. A génusz egyetlen ismert hazai faja a Bakonyvidéken is megtalálható. Trichopsomyia flavitarsis (Meigen, 1822) [Syn. Parapenium Collin, 1952] Elterjedése: Európa, Kazahsztán, Szibéria, Távol-Kelet. Magyarországon mérsékelten gyakori előfordulású (III.), főleg domb- és hegyvidékeken gyűjtötték, de előkerült az Alföld