Tóth Sándor: A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 25. - A Bakonyvidék zengőlégy faunája (Diptera, Syrphidae) (Zirc, 2001)

ANYAG ÉS MÓDSZER / MATERIALS AND METHODS - EREDMÉNYEK / RESULTS - A zengőlégy-fauna UTM hálótérképezése / UTM grid mapping of the syrpid fauna

12. ábra: A Sphaerophoria scripta hímje jelentősen 13. ábra: A Sphaerophoria scripta nősténye különbözik a nősténytől A zengőlégy-fauna UTM hálótérképezése A zoológusok gyakran használnak különböző típusú térképeket a csoportjukhoz tartozó fajok elterjedésének, vagy legalább lelőhelyeinek bemutatására. A régebbi térképek egyik hiányossága, hogy egymással általában nem, vagy csak nagyon felületesen vethetők össze, ami megnehezíti a térképező munkát. Pedig a térképezésnek - az élőlények előfordulási viszonyaiban rejlő információtartalom feltárásán és hasznosításán keresztül - igen nagy szerepe lehet az ökológiai szemléletű környezeti állapotfelmérésekkel szemben támasztott és egyre fokozódó igények kielégítésében. Ezért óriási a jelentősége az Angliában 1954-ben, a brit szigetek faunájára vonatkozó előfordulási adatok tervszerű feldolgozásával kapcsolatban beindult, és az 1960-as években a kontinens néhány országára is kiterjedt, European Invertebrate Survey (EIS) programnak. A hazai adatfeldolgozási rendszer kialakításánál arra törekedtek, hogy az EIS programmal való kompatibilitás biztosítva legyen. A munkához a Kossuth Lajos Tudományegyetem Ökológiai Tanszékén már korábban elkészített UTM (Universal Transverse Mercator) rendszerű, 10 x 10 km-es bontású hálótérképeket használták (JAKUCS - DÉVAI 1985, DÉVAI - MISKOLCZI 1987, DÉVAI et al. 1994). Az elsősorban Dévai György nevéhez fűződő hálótérképező és számítógépes adatfeldolgozó munkába való bekapcsolódás tette lehetővé a hazai zengolegy fauna hálótérképezését célzó tevékenység beindítását. Ennek eredményeképpen elkészültek a magyarországi fajok UTM hálótérképei. A munkát nagyban megkönnyíti a jelenleg már hozzáférhető BioTér 1.42 megnevezésű, jól használható számítógépes hálótérképkészítő program (DÉVAI et al. 1996a, 1996b), valamint a hazai települések betű- és számkódjait tartalmazó tanulmány (MISKOLCZI et al. 1997). Mintaként a program felhasználásával készült térképen a Bakonyvidék zengőlégygyűjtő-helyeinek a 10* 10 km-es beosztású hálónak megfelelő jelölését láthatjuk (14. ábra). Kétségtelen, hogy a 10 x 10 km-es beosztású térkép kevésbé alkalmas egy kistáj faunájának hálótérkép alapján történő részletesebb elemzésére. Ez volt az egyik indoka annak,